Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

A lelkipásztor az ágendázás előtt még rövid úrvacsorai beszédet tartott, tanította gyülekezetét az úri szent vacsora értelméről, a bűnbánat fontosságáról.

74 A buzdító beszéd után került sor a szent jegyek kiosztására. Mozgó úrvacsoraosztás volt, az úrasztalához járulva vették a kenyeret, majd azt megkerülve a bort. Bár közel van Miszla, a nagy múltú, egykor népes magyar református falu, mégsem vették azt a szokást, hogy a lelkész mögött elhaladva egy erre a célra kihelyezett fém tányérra az Úr asztalán pénzt helyeznek.

75 Különös, hogy a német református Mórágyon is megvolt ez az úrvacsorai gyakorlat, hogy az asztal sarkára pénzt tettek le (itt nem volt tányér elhelyezve), miután a mozgó úrvacsora alkalmával elhaladtak a lelkipásztoruk mögött. Mórágyon ez az összeg a lelkészé lett, mert ő adományozta a jegyeket.

76 Az otthoni előkészületek közé tartozott az ünnepi fekete ruha felöltése. Az asszonyok a kezükben vitték a gót betűs énekes könyvüket,

77 benne a zsebkendőt és a perselypénzt. Gyakran az énekes könyv hátsó lapjának sarkait behajtották, és oda helyezték el a pénzt, hogy ki ne essen, vagy a zsebkendőbe. Ha úrvacsoraosztás volt, a többség nem reggelizett, éhgyomorra fogadták azt. Legfeljebb egy bögre tejet vagy tejeskávét ittak, de enni nem ettek. A megmaradt úrvacsorai jegyeket a legtöbb református gyülekezetben az egyháznál szolgálatot teljesítő világiak: kurátor (a németeknél „ Kirchenvater"-nek hívták), presbiterek (Kirchenalteste), egyházfiak a lelkésszel benn a parókián „agapé" keretében fogyasztották el.

78 Ha betegekhez ment még a lelkész ünnep délutánján, akkor számukra ebből a megmaradt kenyérből és borból tett félre. A beteg hozzátartozói közül valaki egy presbiter vagy a gondnok kíséretében felment a parókiára, és előre jelezték a lelkésznek, hogy ki vagy kik szeretnének részesei lenni odahaza a „szent vendégségnek". Bathó Lajosné, szül. Tippel Erzsébet közlése. Többen házasodtak Miszláról, ahol a rnai napig él a fenti szokás. Ok az így összegyűlt pénz hozzászámolják a perselypénzhez. Glöckner Henrik, Mórágy, 1927. márc. 11. Adatközlés időpontja: 2007. aug. 19. Többnyire az 1906-ban Pesten kiadott „Gesangbuch... " P. Madár Ilona: Az úrvacsora néprajza, Confessio 1985/4. szám.