Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

gaszkodnak és a hívek nagy része hitbeli kérdésekben nem közömbös. III. A közelmúlt és a jelen 1945-ig az istentiszteleteket német nyelven tartották. A családlátogatások alkalmával is anyanyelvükön gondozta lelkész a hívőket. A vizitációs kédőívben még 1948-ban is az szerepel, hogy a gyülekezetben „Reformiertes Kirchenbuch des Kantons Basel " használatos.

40 A gyülekezet életében az 1948. március 30-ig bekövetkezett kitelepítés gyógyíthatatlan sebeket hagyott. A veszteséget nem pótolták a Felvidékről betelepített magyar reformátusok sem, mert ekkor már megindult a település hanyatlása. A ma itt élő ötszáz lakosból száz körül van a reformátusok száma. Közülük néhányan még az ősmagyarok leszármazottai. Ők, a megmaradt németek, a beköltözött felvidékiek, erdélyiek és budapestiek alkotják a gyülekezetet. Még ma is élnek idős egyháztagok, akiknek könnyebb az Urat anyanyelvükön megszólítani és a Bibliát is németül olvassák odahaza. Fellelhető tárgyi emlékek már csak halvány töredékét jelzik a csodálatosan gazdag múltnak. A családoknál mindenütt létfontosságú szellemi táplálék volt a hőn szeretett régi Luther-fordítású Biblia és a többféle kiadású német énekeskönyv. Nagyon elterjedt, ma is meglévő lelki olvasmány a „ Tagliches Handbuch in guten und bösen Tagen. Aufmunterung, Gebete und Gesänge" Johan Friedrich Stark ev. Pf. zu Frankfurt könyve.

41 Egészen egyedinek számít a maga nemében az, hogy a Lutherfordítású gót betűs Bibliát egybekötötték a református német énekeskönyvvel és vastag bőrkötésben fémcsattal ellátva a családok egyik legféltettebb kincse volt. Az is előfordult, hogy katolikus Visitációs kérdőív Ráday Levéltár Külsősomogyi egyházmegye A/6. A családlátogatások alkalmával majdnem minden német ref. otthonban találkoztam ennek a könyvnek korábbi vagy későbbi kiadású változatával.