Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

dig, amig a lelkésznek hittant hallgató Zsigmond fia nem végez és válaszható nem lesz. Kijelentették, hogy lelkészt választani nem fognak, hanem addig az egyházukat segédlelkész gondozza. Nevezett Keck Zsigmond azonban Bácskába került. Szászi István már helyettes lelkész volt 1830-1831 között Nagyszékelyben, 1850-től haláláig ő lett a rendes lelkésze a gyülekezetnek. „A jól teljesített kötelesség tudatában halhatott meg. "

29 Keck Endre, Keck Dániel fia 1865-ben kezdte az egyház gondozását Nagyszékelyben. Pápán és Debrecenben tanult. Gyönkön volt segédlelkész, majd megválasztották. Egy év után azonban a nagyszékelyiek meghívták. 1873-tól segédlelkésze volt. Kívülbelül felújíttatta a templomot, emeletes 4 tantermes iskolát építtetett. 1903-ig szolgált. Moór Jakab lett az utóda, aki Ujverbászon született, Bács megyében. A teológiát Pápán végezte. Horvátországban 9 éven át tevékenykedett missziói lelkészként. Majd Torzsán és Piroson volt káplántanító. 1904-ben megválasztották Nagyszékelybe, állását 1905-ben foglalta el. Mivel a német énekeskönyvek terén nagy hiány mutatkozott, kinyomtatta újra a fentebbi Schilling-féle szerkesztésű énekeskönyvet. Néhány évre ráruházták a magyar egyház gondozását is.

30 C) A templom „ Minekutána a németek itten megtelepedtek és 1722ben magoknak nyelven lévő Prédikátort hoztak, atyafiságos szeretettel úgy egyeztek meg egymás közt a két nyelven lévő két Ekklésiák az isteni tiszteletek tartásában: hogy az már akkor Magyaroktól tető alá vétetett Résziben a mostan fenn álló Magyarok templomának... költsönösen tartsák a magok isteni tiszteleteket; úgy hogy minden Vasárnapon Reggel a Magyarok délután a németek menjenek először a Templomba. A melly szép szokás a legnagyobb egyességben és költsönös Felebaráti Szeretetben egész 1801ikNo-