Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság életéből

Keresztes Hajnalka FEJEZETEK A NAGYSZÉKELYI NÉMET REFORMÁTUSSÁG ÉLETÉBŐL I. Nagyszékely a németek bejövetele előtt „A Magyar Nagy Székeli Mater Ekklesia fekszik Tettes Tolna Vármegyében. Földes Ura volt a Simontornyán lakott Török Nagy Ur után Rákótzi Ferenc Fejedelem, arról szállott a Fels. Királyi Kamarára, arról Styrum Károly Grófra, arról ismét a Kamarára, a ki Cambiumban adta át a Méltós: Gróf Eszterházy Károly Ö Nagyságának, a ki most bírja. Tehát már 1700-ban és az előtt állót az Ekkla. Prédikátor és Oskola Mester tartó volt, a Pétsi Püspök nyomta, de el nem nyomhatta... " 1 A magyar ajkú egyházközségről feljegyzett levéltári dokumentumok arról tesznek bizonyságot, hogy a legősibb dunántúli református egyházközségek közé tartozott a nagy székelyi. Még a török idők alatt csatlakoztak az itt lakó magyarok a reformáció ügyéhez s éppen a simontomyai szandzsák székhelye közelében. Aki a reformációig elvezette őket, Simontornyai Gergely atya volt, a simontornyai szerzetesek egyik tagja. Az itteni kevés számú ősmagyar református között ma is él annak az emléke, hogy Sztárai Mihály Tolnáról Pápára utaztában meglátogatta a nagyszékelyi gyülekezetet is és a templom előtt híres hárfáján Dávid zsoltárait játszotta. A török pasa Simontornyáról nem követelt tőlük mást, minthogy keresztyén hitükhöz a gyakorlatban hűek maradjanak. A papot vonta felelősségre, ha rosszul prédikált, ha a pasa birkáit dézsmálták meg a bujkáló magyarok, vagy ha nem adták be azokat a szörnyű adókat, amelyeket a pasák beköveteltek. A Canonica Visitatio Tárgyaira tett Felelettyei a Magyar Nagy Székeli Helvetziai Vallást Követő Prédikátornak. Püspöki iratok A/l i 108p Ráday Levéltár, Budapest.