Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

téket inkább a Szentháromság tértől kiindulva a Kossuth Lajos és Garay utcákon keresztül építsék meg a kompig. Az elöljáróság szerint a Duna-part a község értékes területe, rendeltetésének megfelelően csak akkor lehet használni, ha teljesen szabad, és nem húzódik felette magasfeszültségű vezeték. Tolnay Knefély Ödön a további vezetéknyomvonal miatt is tiltakozik, mert művelés alatt álló földeken húzódik, így veszélyezteti azokon a munkát. Inkább a Bogyiszlóra vezető út mentén javasolja az építést. Az elöljáróság megtagadta a hozzájárulását a vezeték megépítéséhez. A Hungáriát a továbbiakban nem nagyon zavarta az elöljáróság véleménye, a vezetéket megépítették. A Fürdőház utcában indul a Selyemgyártól, lemegy a Duna-partra, és azzal párhuzamosan halad ki Tolnáról. Ma is ott áll, de már mindenki megszokta. További vitára adott alkalmat a Hungária és a község között 1939-ben az, hogy az elöljáróság, hivatkozással a szerződésben kikötött 240 db lámpahelyből még hátralévő 15 darabra, egy lámpát szeretett volna felszerelni a Szentháromság téren, úgy, hogy oszlop felállítása nélkül, a tér feletti átfeszítéssel helyezzék el.

96 Akkor még a Budapest-Eszék útvonal, a mai 6. sz. főút a községen haladt keresztül, és annak része volt a Patika (ma Árpád) utca, tehát a Szentháromság téri kanyarban komoly forgalom volt. A Hungária a lámpahely kiépítését arra való hivatkozással megtagadta, hogy az nagyon költségigényes, több száz pengőbe kerülne. Abban az esetben, ha a község lemond a hátralévő 15 db lámpa felszereléséről, akkor szó lehet a Szentháromság téri lámpa elhelyezéséről. A közgyűlés azonban nem akar lemondani a lámpahelyek kijelölésének jogáról, tehát ragaszkodik a lámpához, a forgalom miatt. Végső esetben abba is beleegyeznek, hogy a vállalat a szobor mellett állíttasson fel egy faoszlopot, és arra helyezzen el egy lámpát. A Szépészeti Bizottság azonban inkább elkerülné ezt a megoldást, és ragaszkodna a kifeszített huzalhoz. Amikor a villamos müvet bérbe adták, nagyon sokan voltak, akik adósok maradtak az általuk fogyasztott villamos energia árával. Akkor a nehéz anyagi helyzetben lévőknek elengedték a tartozásukat, most, 1939 szeptemberében azoktól, akiknek a körülményei javultak, be akar-