Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

sokszor 5 vagy 15-ös lámpácska pislog este 9-2 óráig. Holott este sötétedéstől virradatig kellene erős fényű lámpának égni. A hosszú utcákban nem is gyújtanak lámpát, ott még a főbb utakon is teljes sötétség honol. Hogy most, alig másfél évi működésén a társaságnak ily szégyenletes állapotok uralkodnak, mi lesz itt még 28 évig? Itt csak Méltóságod erélyes beavatkozása segíthet. Tolna, 1937. július hó 24. Hazafias tisztelettel több tolnai lakosok. " Az alispán valószínűleg elolvasta, majd továbbította a panaszos levelet kivizsgálás céljából. A vizsgálat eredménytelen volt. Erről ismét tanúskodik egy levél, melyet a főszolgabíró küldött az alispánnak. Ebben kijelenti, hogy a Hungária a közvilágítási lámpákat 220 V névleges feszültségűről 230 V-osra cserélte. Ez azt jelenti, hogy az eredeti égők a legkisebb túlfeszültség hatására, vagy a járművek rázkódására hamar kiégtek, a 230 V feszültségre készültek jóval tovább bírták, bár valóban, a fényerejük egy kicsit csökkent, de ez a csökkenés nem érte el azt a mértéket, amely az 5%-os engedélyezett feszültségcsökkenés hatására következhetett volna be. A Hungária a szerződésben a közvilágítás céljára 14.000 kW-ot vállalt, de már az első hónapokban kiderült, hogy ez az érték kissé alacsonynak bizonyult. Ezért az elöljáróság nem járult hozzá ennek a mennyiségnek az emeléséhez, hanem azt kérte, hogy változtassanak a világítási naptáron. Ideiglenesen a nyári hónapokban a féléjjeles lámpákat a vállalat kapcsolja ki, s így a községben több hónapon belül éjszaka csupán 56 lámpa égett. Augusztustól kezdve azonban már az egész községben 170 lámpa ég este 10 óráig, azután pedig 70 lámpa reggelig. A lámpák wattszámára pedig azt válaszolják, hogy a legkisebb fényerejű 25 wattos, tehát 5 és 15 wattos nincs az utcára kihelyezve.

94 Az elöljárósághoz továbbra is érkeztek panaszok magánfogyasztóktól azzal kapcsolatban hogy a számlák magasabb összegeket tartalmaznak, mint amikor a villamos mű a község kezelésében volt. Az elöljáróság hiába akarta a dolgot kivizsgálni, konkrét bizonyíték soha nem került elő. Gondot okozott az is, hogy kiszivárgott, a Hungária a Tolnai Textilgyár Rt.-vel és a Tolnai Selyemfonodával közvetTMÖLAi, 1937.