Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

gária Villamos Rt.-tői vásárolja, és csak annak elosztásával foglalkozik. Tehát tartozásuk csak tévedés miatt állhat fenn a Szövetséggel szemben. Azt kérik tőlük, hogy állapítsák meg, hogy Tolna község áramelosztó vállalata mikor lépett a tagok közé, és az esetleges belépési nyilatkozatot a község részéről ki írta alá. A Szövetség válasza 1934. június 8-án: „...t. Címnek olyan értelmű b. közlése, mely szerint a község áramszolgáltató vállalata tévedésből volna Szövetségünk tagjai közé sorolva, nem helytálló, mert hiszen éppen a villamos energia elosztásával foglalkozó vállalatok érdekeit szolgáljuk működésünkkel legelsősorban is, és az teljesen másodlagos kérdés, vajon Tolna nagyközség a villamos energiát saját centráléjában, helyben termeli-e, vagy távvezeték útján más áramforrásból veszi azt. Ilyen irányú nb. kívánságukra sikerült megállapítanunk azt, hogy Tolna nagyközség villamos áramszolgáltató vállalata Szövetségünknek már megalakulása óta tagja, és az 1927. évi július hó 1-vel bekövetkezett változás dacára — ami egyébként sem befolyásolta a helyzet lényegét - tagja Szövetségünknek a mai napig is. " A levélváltás egész évben tartott, sőt, még több éven keresztül húzódott. A Szövetség folyamatosan, konokul követelte a tagdíj befizetését, mondván, hogy az összeg egy villamos mű életében kimondottan jelentéktelen összeg. Tolna már csak azért is tiltakozott, mert emlékeztek arra, hogy jelentkezésekor a Szövetség úgy mutatkozott be, hogy ők „az egyetlen szerv, amely Magyarországon úgy a községi, mint a magánkezelésben lévő elektromos művek együttes érdekeinek képviselője. " Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy nem áramelosztó, hanem áramfejlesztő üzemről van szó. A levelezés odáig jutott, hogy a Szövetség perrel fenyegette meg a tolnai áramelosztót, de a háború közbejötte miatt a dolog tárgytalanná vált.

90 1934 áprilisában Németh Kálmán segédjegyző, aki eddig az áramelosztó könyvelését végezte, felmondott, mert Magyarkesziben jegyzővé választották. Az április 25-i közgyűlésen a főjegyző javasolta, hogy Schneringer Gyulát bízzák meg a könyveléssel, de Rencz József inkább Brunner Józsefet látná szívesebben a könyvelői munkakörben, mert már 3. éve végez a községnél irodai TMÖL 345.Kkki, Tolna, 1911-1936. villamos mü,