Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

zetők által megfogalmazott véleményekből „felépült" emberi karaktere, izmosodott szakmai önérzete. „Sztrilich Lajos úr szorgalmával, lelkiismeretességével és a közegészségtani ismeretekben való előremenetelével teljes megelégedésemet érdemelte ki, úgyhogy az utóbbi időben már önálló tudományos vizsgálatot is rábízhattam. További működése szép reményekre jogosít. (...) Sztrilich dr. úrnak kiváló képessége az egészségügyi ismereteknek vonzó és érthető formában való előadása. Tanúságot tett erről (...) sorozatos előadásaival. (...) Végül alkalmilag külön meghívásokra pécsi egyesületekben, iskolákban és Baranya vármegyei községekben a pécsi egyetem ismeretterjesztő előadási sorozata keretében előadásokat tartott. Dr. Fenyvesi Béla egyetemi tanár" A Pécsi Napló, 1931. február 12-i tudósításának címével is jelzi: ismert, népszerű előadó a városban: Nagyon nehéz időszakon kell átvergődnie. 1928-ban meghal édesapja, példaképe és lelki támasza. Anyagi helyzete nyomorúságos: minden munkát elvállal, még zenélni is eljár éjszakai mulatókba. Idegen állampolgárként beutazási és tartózkodási engedélyekért kell folyamodnia, meg kell újítania tanulási engedélyét. A hontalanság lelki kínjai, a valódi haza hiánya, az ambivalens lét alig elviselhetőek számára. A lezáratlanságból egyetlen kiút mutatkozott: végképp letelepedni Magyarországon, és Trianonban elvesztett magyar állampolgárságát visszanyerni. 1930 szeptemberében visszahonosításáért folyamodik: „Nagyméltóságú M. Kir. Népjóléti Miniszter Úr ! Kegyelmes Uram! Alulírott Dr. Sztrilich