Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Major Attila: Tolna nagyközség villamosítása

„A villamos telep létesítésének elhatározása alkalmával a képviselő-testület a határozatát a jövedelmezőségi számítás alapján hozta meg, amely a magánvilágításnál az átalányrendszert veszi alapul. Ugyanis Tolna község lakossága nem él városi életet. A lakosság túlnyomó része iparosokból és földművesekből áll, akik este 8-9 óra tájban nyugalomra térnek, s ezen idő után már alig van magán-áramfogyasztás. Egységáras áramfogyasztás mellett e szerint a község üzembefektetése nincs biztosítva, s nem tudná elérni azt az eredményt, amely mellett a villamos mű üzemét fenntartani képes. Hogy a kevesebb áramfogyasztók inkább rendeljenek átalánylámpákat, mint egységáras világítást, szükséges, hogy az órabér legalább is 24 koronában állapíttassék meg, ami nem túl magas ár. Vidéki városokban a községekben legalább ilyen összegű órabért szednek a magánvállalatok is. " (Az órabér a mérőóra bérleti díj át j elenti. ) Azt is megemlítik, hogy nyári időben az áramfogyasztás annyira csekély lenne, hogy egységáras világítás mellett a községnek alig lenne bevétele. Tehát a község szerint a 24 koronás mérőóra-díj mindenképpen indokolt. Azt is kijelentik, hogy amint a villamos mű jövedelmezőbbé fog válni, az óradíjat azonnal mérsékelni fogják. Időközben Nahm József elkészült a magasépítési munkákkal, melyeket az átvételi jegyzőkönyv így ír le: „A vállalkozó az egész berendezést a szerződés értelmében szakszerűen és csinosan elkészítette, egyben igazolta, hogy a szállított nyersanyagok és iparcikkek hazai származásúak, s hogy a közszállítási szabályrendelet határozmányainak megfelel. " Természetesen a gépház építésével párhuzamosan haladt az utcai oszlopok állítása, a vezetékek kifeszítése, a meghajtó motorok és a dinamók, valamint az akkumulátortelep szerelése. A munka jó ütemben haladt, és így a villamos telep első gépegysége 1911. december 18-án, a második december 27-én a próbaüzemét megkezdte. A próbaüzem alatt a villamos üzemet a kivitelező cég emberei üzemeltették, mai szóval mondhatjuk, hogy „bejáratták". Három havi kifogástalan próbaüzem után a villamos üzem vezető