Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

apa, majd felnőtten a fiú is -, a római katolikus egyházközség világi elnökei. A fiú tőle örökli becsvágyát, céltudatosságát, ügybuzgalmát. Sztrilich Béla kiváló szónok volt. Jól beszélt németül és szerbül, így tisztviselőként mindenkihez saját anyanyelvén szólhatott. Zenekedvelő, puritán természetű ember, romantikus lelkialkattal. Amit a fiú írt apjáról annak halála után, 1930-ban, úgy az reá is elmondható: „Munkásságában az igaz magyarság, a krisztuselvi becsületesség, tisztesség és az erkölcsi katolikus s ág vezérelte."

9 Végül, egyek halálukban is: a keserűség „öli meg" mindkettőjüket. Édesapja „legutolsó leheletéig harcolt az elnyomott magyarságért, s ez az idegeket felőrlő emberfeletti munka vitte sírba. '

m Zombor a család fészke. Itt születik édesanyja, itt élnek az anyai nagyszülők. Nagyanyja (sz.: Trischler Hermina) 12 gyermeknek adott életet. Lajos, az Esztergamy-kúriában látja meg a napvilágot; nagy szobák, hatalmas kert, gazdasági udvar mutatják a jólétet. A Sztrilich nagyszülőknél is 12 gyermek születik. Az előkelő származás tudata, magatartáskultúrája nemzedékről nemzedékre átöröklődött: „Omamánk csendes, halk szavú, drága jó asszony volt, tartotta a rendet, a tisztaságot és remekül táplálta a családot, mert főzni nagyon tudott. Opapánk [Sztrilich Sándor] szakállat viselt, és hosszúszárú pipából pipázott. Hatalmas nagy ember volt és mindig tipp-topp... Mikor reggel elment hazulról, akkor ómamánknak kellett lekefélnie a kalapját, és sétabotját kezébe adva ki kellett kísérnie a kapuig, így indult hosszú évek során nap mint nap ópapánk a hivatalába, pontos időre. [A császári és királyi törvényszék tisztviselője volt] Politikai felfogásukban nagy magyainnét kíséretével Mohóira megy, hogy ott a népgyűlésen résztvegyen. " A lehetőségért köszönetet mondok a zentai Történelmi Levéltárnak, személyesen Balassy Ildikó és Tari László levéltárosoknak, akik nevezett tárgyban, és Sztrilich Lajos zentai tanulmányai ügyében kérésemre kutatásokat végeztek. 9 Sztrilich Lajosnak, a népjóléti miniszterhez 1930-ban írt letelepedési (visszahonosítási) kérelmében olvashatjuk az édesapja jellemzésére írt sorokat.