Tolna Megyei Levéltári Füzetek 12. Tanulmányok (Szekszárd, 2009)

Steib György: Sztrilich Lajos

rákon, házakon és sírokon (...) viseljék, hordják, és örökké élvezzék. " Az örökkévalónak tűnő világ jómódú és boldog tagjai voltak Sztrilich Péter és Antal; akik szorgalommal, nagy akarattal, rátartisággal nemesi rangra emelkedtek. A jogok mellé sajátos viselkedést, gondolkodást, eszmeiséget is átörökítettek utódaikra, melyekből az emberi tartás és büszkeség megmaradt Sztrilich Lajosig. A jogokat, előjogokat és sérthetetlenséget, a nemesi életformát azonban elporlasztotta a lepergett idő. A Sztrilich név magyarra fordítva nyilast, vadászt jelent. A címerük is erre utal: „Egyenesen álló katonai pajzs, függélyesen kék és vörös udvarra osztva, melyek közül az elsőben három aranykalász látható, melynek szárai közönséges koronába nyúlnak; a másik udvarban pedig egy nyilas férfi áll. "

6 Sztrilich Lajos Károly Sándor, a nemességet szerzett Sztrilich Antal hatodik generációs leszármazottja; 1903. augusztus 22-én született Zomborban. Később még három testvére születik: - Irén, (1907) aki könyvelő lesz, üzletben pénztáros, majd gondját viseli korán özveggyé lett édesanyjának; - Béla, (1911) aki apja nyomdokain jogász lesz, karrierje delelőjén Zenta város főügyésze; - Károly, (1917) aki római katolikus pap lesz, a kalocsai érseki hivatal irodaigazgatója, majd Kecelen esperesplébános. 6 A címer grafikus ábrázolását dr. Sövény Mihály (Bácsalmás): Almás lakosságának leszármazása 1740-1816 között c. kéziratos kiadványában találjuk meg. Ezúton köszönöm rendelkezésemre bocsátását. A címert, színes nyomásban a Bácsország c. vajdasági honismereti szemle hozza; 2003/1—

III. száma borítójának hátoldalán.