Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23
adata az ellenőrzés, e jog érvényesítéséért meg kellett harcolni. Volt, ahol udvariasan, de határozottan kitessékelték a levéltár képviselőjét. Másutt disznóólban, padláson vagy éppen a pincében tárolták az iratokat. Volt, ahol a MÉH-be szállították az általuk selejtnek minősített „papírokat" és csak az utolsó pillanatban sikerült az enyészettől, a zúzda elől megmenteni a közbelépő levéltárosnak. Más alkalommal csak a hiányzó iratok mutatták a kárt, de sorsukról a jelenlevők már semmit nem tudtak. Meg kellett küzdeni az iratok fennmaradásáért a tudatlansággal, a rosszindulattal és gyakran a kozmetikázási, tudatos eltüntetési törekvésekkel, amelyek szintén irat megsemmisüléshez vezettek. Mivel a levéltár raktárhelyzete hosszú évekig nem tette lehetővé a folyamatos iratátvételt, mire az iratátvételekre sor kerülhetett, számos szövetkezet, gyár, üzem, intézmény irattárában már pótolhatatlan hiányok mutatkoztak. Mindezekben a küzdelmekben néha még a fenntartó tanács sem volt partner derül ki egy a Népszabadságban megjelent 1980-as cikkből. „A levéltár felügyeleti szerve- a megyei tanács- nemrégiben új székházba költözött. Ók is bemutatták, hogyan kell a papírtömegtől megszabadulni! A mezőgazdasági osztály kazánban égette el korábbi felméréseit, vizsgálatait, sőt a korábbi fotódokumentáció egy részét is! Alig tudtuk leállítani az iratpusztítást - tárja szét karját a levéltáros. —Persze nem csoda! Az új irodaházban sufni nagyságú termet hagytak meg irattárnak, melyet már most kinőttek. " 22 Az ügyfélszolgálatról A levéltárban őrzött köziratok fontosságát számos tényező bizonyította. A jogszolgáltatási szervek iratanyagából az írásban beérkezett kérelmekre, személyes beadványokra Baranyában évente másfélezer körüli igazolást adtak ki. 1980-ra kiépítettek egy olyan személyi adatbankot, amely lehetővé tette, hogy a levéltárhoz forduló ügyfélnek szinte azonnal igazolni tudták iskolai végzettségét, 2 Öröm és üröm a pécsi levéltárban címmel közölt interjút dr. Szita László igazgatóval Tamás Ervin a Népszabadságban, 1980-ban. A realitás talaján álló vezetőnek számos, fenntartó számára nem kedvező téma kiteregetését is fel kellett vállalnia és ez bizony nem javította az intézmény és a tanácsi vezetők kapcsolatát. 92