Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

„A levéltár igazgatási és közművelődési feladatokat is ellátó tudományos intézmény. " II. TÖRTÉNÉSZ^LEVÉLTÁROS, IGAZGATÓ-SZERKESZTŐ-KIADÓ Tárgyi feltételek, körülmények alakítása a BML-ben

19 A hajdani pécsi sóház eléggé viharvert épülete nem éppen ideális otthona volt a levéltárnak. Az egyre növekvő mennyiségű irat az 1970-es évek közepére meghaladta a 11 000 folyómétert. 1975. szeptember 15-én az intézmény vezetője az áldatlan állapot megszüntetése érdekében a levéltár más épületbe elhelyezésének támogatására kérte a fenntartót. A Bernics Ferenc osztályvezetőhöz küldött levélben részletes helyzetelemzést és megoldási javaslatot kapunk.

20 Az iratok állapotának napról napra romlását állapította meg a KM Műszaki Főosztálya és a LIG Országos Restaurátori és Vegyi csoportjának szakvéleménye. Ebben a helyzetben a kivitelező - a lakásépítésben vállalt feladatára hivatkozva felmondta a raktárak rekonstrukciójának folytatását. A direktor tudta, hogy nem ez a valós ok. „Olyan műszaki feladatok elé kerültek, amelyeket nem is tudnak megoldani, amíg a levéltár nem biztosít olyan munkalehetőségeket, amelyek ilyen nagyvonalú rekonstrukciónál szükségesek " A régi elképzelések azért mondtak csődöt, mert az új raktárba csak 1000 ifm-t lehet bezsúfolni, a földszinti födém és padozat időközbeni megrongálódása pedig nem teszi lehetővé az iratok első szintre szállítását. Megoldást a Szikra Nyomda Munkácsy -Tímár utcai, 12 millió forintért megszerezhető telepe jelentené, ahonnan 1976 januárjával az üzem kitelepül. Az épületben elhelyezhető lenne a levéltári anyag 95 %a, valamint a levéltár teljes hivatala. E megoldással a Kossuth ut19 A dolgozatnak nem volt célja a sokrétű levéltári tevékenység bemutatása. Csak néhány olyan területre tér ki, amelyben dr. Szita László direktorsága időszakában látványos változásokra került sor. 20 BML. V-155/Ig.biz. 90