Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

Pécsen bekövetkezett tragikus hirtelenségü halálhírét az MTA a magyar tudományos élet pótolhatatlan veszteségeként adta közre.

110 F. m.: Festékviaszok előfordulása és vizsgálata; Társszerzővel. Bp., 1932.; A kapszatin és kapszorubin szerkezete; Társszerzőkkel. Bp., 1957.; Szf: Karotinoidok szerkezete, biogenezise és funkciója; Felolvasás 1965. Irodalom: Megemlékezés Ch. L-ról; Magyar Tudomány 1967; XII. k. 664-666. p.; Szabó László: Ch. Prof. Emlékezete; Gyógyszerészet, 1968.; Kecskés Tibor: Ch. L. emlékezete; A Természet Világa, 1979.; Új MÉL: Bp., 2002-2004., 1000-01. p.; Az MTA tagjai 1825-2002; Bp., 2003.

1. 200. p.; Arckép: MTA - D. 2363/5. KURNIK ERNŐ agrármérnök 1. 1970, r. 1976 - Agrártudományi osztály A Baranya megyei Mecsekszabolcson született 1913. augusztus 27-én. Tolna megye is szívesen vallja magáénak Kurnik Ernőt, hiszen tudományos kutatói pályájának több mint fél évszázada köti Iregszemcséhez. 1939-ben kapott mezőgazdasági mérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ott doktorált 1942-ben.

1

" Első munkahelye Iregszemcse volt, az ott működő Mautner Ödön Rt Iregszemcsei Növénynemesítő Telepének lett a munkatársa 1939-ben, 1945-től 1983-ig az intézet igazgatója. Kutatási területe a növénynemesítés és termesztés. „Pályája során 74 növényfajta vagy hibrid nemesítésében vett részt. Kiemelkednek az Európa-szerte termesztett szója-, borsó- és napraforgó-hibridjei. A hazai szójatermesztés és - nemesítés szervezője. Elsőként állított elő nagy olajsav-, illetve linolsav-, valamint nagy tokoferol tartalmú napraforgófajtákat és erukesav-mentes repcét."

112 Nevéhez fűződik a mélybarázdás műtrágyázáson alapuló agrotechnikai eljárás és az ún. iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer 110 Megemlékezés 666. p. 111 Laudáció 1992. 112 MTA tagjai: II. 762. p. 68