Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

Irodalom: Balogh Kálmán: Dr. Sch. Z. emlékezete; Földtani Közi., 1970.; Bogsch László: Dr. Sch. Z. századik születésnapjára; Földtani Tud. Tört. Évkönyv, 1982.; Új MÉL: Bp., 2001-2004. V. 1050. p.; A MTA tagjai: Bp., 2003. III. 1119. p. BABITS MIHÁLY költő, műfordító, esszéíró 1. 1940 - Nyelv- és széptudományi osztály Olyan szellemi nagyságról szólunk, akiknek munkássága nem intézhető el egy rövid összefoglalóval. Mégis ezt kell tennünk, de felmentést adhat - bár most akadémikusként említjük őt -, hogy a magyar irodalom kiemelkedő alakjáról aligha mondhatunk bármi újat. Talán csak azt a kevésbé ismert tényt, hogy tagjának választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Szekszárdon született (1883. november 26.), a pécsi cisztercitákhoz járt gimnáziumba, 1906-ban szerzett tanári oklevelet. Szegeden és Pesten tanított, majd teljesen az irodalomnak szentelte életét. 1902-től jelentek meg versei, 1909-ben pedig az első kötete, a Levelek írisz koszorújából. Lelkesen köszöntötte az 1918-as októberi forradalmat, 1919-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, majd az állásától és a nyugdíjától is megfosztották. Termékeny két évtized következett, sorra jelentek meg fordításai, verses- és tanulmánykötetei. Hat évig dolgozott a Halálfiai című regényén, amely szekszárdi helyszínei és szereplői miatt is megkülönböztetett figyelmet érdemel szerzője szülővárosában.

100 „De hát milyen életet folytattok tik? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme, vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben?:" És itt jön az újra és újra feltehető kérdés: kik is a halál fiai?

101 Babitsnak a Nyugat szerkesztőjeként és a Baumgarten-alapítvány kurátoraként lehetősége volt a tehetségek felkarolására, de rá is figyeltek idősebb kortársai. Dantefordításaiért az olasz állam San-Remo díjjal tüntette ki. Az Akadémia alapításának centenáriumakor vitába szállt az irodalmat Korok és emberek 10-11. p. 1 Kardos: Babits 364. p. 62