Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

Irodalom: Mezőgazdasági Szemle, 1902. 20. évfolyam 49-56. p.; 105-118. p.; 170-178. p.; Emlékbeszéd Tormay Béla ravatalánál 1906. december 31-én; AÉ 18. kötet Bp., 1907, 61-62. p.; Ráth István: Tormay Béla; Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek; XVII. 4. szám. Bp., 1915.; Márkus József: Megemlékezés Tormay Béláról; Magyar Állatorvosi Lapok 1965. 11. sz.; MTA tagjai III. k. 1313. p.; Kováts Jenő: Tormay Béla élete és munkássága; Honismeret XXXIV. évfolyam, 2006/3. 18-22. p. WOSINSKY MÓR régész, apátplébános 1.1902 - Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztálya Ötvenhárom esztendő, - nem hosszú életidő, mégis mennyi tanulás, munka és fennmaradt érték bizonyítja; sok minden születhet ennyi idő alatt, ha szorgalom és tudás párosul mások segítőkészségével. Mindez elmondható a világhírű régészről, Szekszárd apátplébánosáról is. A Vosin nevű lengyelországi faluból származó család 1831ben telepedett le Tolnán. Az orvosi hivatást gyakorló emigráns apa 1848-ban fegyverrel vette ki részét a szabadságharcból. Fia, Mór 1854. március 28-án született Tolnán. Apja papnak szánta, a kalocsai gimnáziumi évek után a pécsi papneveldébe küldte. 1877ben szentelték pappá. Két évig Baranya megyében szolgált, majd a Tolna megyei Aparra, onnan Lengyel községbe szólította hivatása.

79 Ottani élményei és gróf Apponyi Sándor hatására elindult egy új úton is; a tudomány, a történelem, a régészet töltötte ki élete másik felét. Ebben nagy segítségére volt a tudós gróf gazdag könyvtára. Első ásatásait az Apponyi birtok Töröksánc-részén kezdte, a gazdag leletanyag további munkára buzdította. Néhány év alatt Bécsben és Párizsban is ismertté vált a híres lengyeli lelet, amelynek feltárásán 1888-ig dolgozott. Dániába, Egyiptomba, Görögországba, Oroszországba, Svéd- és Törökországba tett tanulmányutakkal gazdagította régészeti 79 MÉLII. 1054. p. 53