Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

Salgó Ágnes, Bp. 1995.; Végh Gyula: Rariora et curiosa gr. Apponyi Sándor gyűjteményéből; Budapest, 1925.; Dézsi Lajos: Gróf Apponyi Sándor emlékezete; Bp., 1927.; Vértessy Miklós: Apponyi Sándor; A Könyvtáros, 1957. 4. sz. A MTA tagjai: Bp., 2003.

1. 53-54. p. BUBICS ZSIGMOND művészettörténész, történetíró, r. k. püspök 1. 1893,1.1900 - Bölcseleti, társadalmi- és történeti tudományok osztálya Ozora két akadémikust is a maga szülöttének mondhat; Cholnoky Lászlót és az 1821. március 11 -én született művészettörténészt, Bubics Zsigmondot. Életrajzírói, elsőként Ortvay Tivadar, Bubics életútjából nem csupán a tudós történészi érdemeit emeli ki, hanem bemutatja a papi hivatást választó műgyűjtőt is. Bubics esetében külön tanulmányozást érdemelne iskoláztatásának, és ezzel a kutató tudósi életpályára való felkészítésének története. Magyaróváron, majd Sopronban és Győrben töltött iskolai évek után döntött a papi hivatás mellett.

70 Tanulmányait 1841-ben fejezte be a bécsi Pázmáneumban. Magyaróvárra visszakerülve, 1845-ben kezdte a szolgálatot, majd ismét Bécsbe utazott, hogy ott folytassa tanulmányait. A nagyműveltségű pap az 1850-es években Esterházy Miklós fiainak nevelőjeként beutazta Európa több országát. Ezt a lehetőséget ismereteinek gyarapítására fordította, a görög és a latin nyelven kívül megtanulta az angolt, a franciát és a németet is.

71 Széles körű érdeklődését és tehetségét mutatja, hogy festészettel is foglalkozott, művei hazai és külföldi kiállításokon szerepeltek. A festészet azonban inkább felkészülés volt a valódi élethivatásra, - kiegészítő tevékenysége maradt a pap és a tudós művészettörténész munkásságának. Értékes műkincsgyűjteményt halmozott fel, melyet Kassa városára hagyományozott, ahol 1887-től látta el a megyéspüspöki teendőket. A Budapesti Iparművészeti Múzeum az iparművészeti 70 MÉL 1.271. 71 Ortvay: Emlékbeszéd 45. p. 50