Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában • 441

vitel módjáról, az inflációs árváltozásokról, a napi árváltozások bevezetésének fontosságáról. Persze a Hangyáknál szép számban dolgoztak szakképzett, évtizedes gyakorlattal bíró üzletvezetők, akik tisztában voltak a fontosságával.

156 A hálózat számszerű veszteség nélkül vészelte át az infláció nehéz napjait. Vagyoni téren viszont legtöbbjük továbbra is ingatag alapokon állt. A kritikus időket két tényező segítségével sikerült túlélniük: az egyik a központ segítsége, amely főleg az infláció után játszott alapvető szerepet. A másik „múltjuk". Évtizedes működésük, s főleg a falusi „ burzsoázia " segítése a többi szövetkezettel szemben „nehezen behozható előnyt biztosított számukra" A stabilizációval, a forint bevezetésével /1946/, megindult az élet. A hazai értékesítésű termékek biztató eredményeik ellenére sem tartoztak a jövedelmezők közé, és felvásárlásuk jelentéktelen maradt. A jól jövedelmezők közé azok a termékek sorolhatók, amelyekből exportra került sor, úgymint a gyógynövények, kamilla, bor, főleg a toll, baromfi, stb. A Központ az 1930-as években kialakított angliai, svájci kapcsolatait újra felelevenítette, s a Csehszlovákiába való kivitellel még bővítette.

158 Hogyan élték meg a falusi szövetkezetek a kritikus időszakot? „Nagy nehézséggel küzdött a szövetkezetünk. A háború folyamán árukészlete teljesen, berendezése pedig részben tönkrement. Átmeneti nehézségei leküzdésére Benkő Józsefet alkalmazta az üzletben, aki saját tőkéjével dolgozott, és 10% hasznot adott a szövetkezetnek. 1947. november havában ezt a nem szövetkezeti megoldást megszüntettük, és saját kezelésbe vettük az üzletet. A vezetőség házról-házra járva taggyűjtést végzett, s így közel 3000 Ft üzletrész tőkét gyűjtött. A nehéz árubeszerzések ellenére is megindult a szövetkezet újraéledése. "

] Az erőfeszítéseknek köszönhetően a. kölesdieknek sikerült nyereséggel zárni az évet. Györkönyben nem voltak ilyen szerencsések. „Az 1947-es üzleti év még erősen magán viseli az ezt megelőző gazdasági év rendellenességeit. A háború után árú nem volt, a pénz leromlott, a Hangya szövetkezet üzlete csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudott 156 uo. 125. p 157 uo. 147. p 158 uo. 87-88. p 159 TMÖL MÉSZÖV Kölesd 1949. 35. d. 482