Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

készült, de a szabadságharckor azt megszakítva, tüzér hadnagyként jeleskedett a monostori csatában. Érdeklődése a bölcselet és a jogtudományok felé fordította, jogtudor lett, majd 1859-ben ügyvédi irodát nyitott.

62 Hivatásának gyakorlása során szerzett tapasztalataiból is merítve, termékeny szakíróként vált ismertté. 1870-től a váltójog, a kereskedelmi és a tételes nemzetközi jog tanára volt a budapesti egyetemen, 1881-82-ben az egyetem rektora.

63 A kereskedelmi jog c. munkájáért elnyerte az MTA 1877. évi nagyjutalmát. Mint a letenyei körzet szabadelvű párti országgyűlési képviselője, 1878-ban politikai közéleti szerepet is vállalt. Azon kevés Tolna megyei akadémikusok egyike, akiket a Tudós Társaság rendes tagjának is beválasztott (1884). Császár Antóniával kötött házasságából (1848) született két gyermeke közül István (1863-1922) híres biológusként, a szegedi egyetem tanáraként lett szintén az MTA tagja. Apáthy István Budapesten halt meg 1889. december 4-én.

64 F. m.: Váltójogtan; Pest 1869.; A magyar váltójog kézikönyve; Pest, 1871. 240 p.; Polgári törvénykezési rendtartás egyenlő tekintettel az elmélet és gyakorlat igényeire; Pest, 1872. 423 p.; A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete; I-II. k. Pest, 1872.; Székfoglaló: A kényszeregyesség a csődeljárásban; 1875. jan. 4. Értekezések a Társadalmi tudományok köréből. 3. k. 1.; AE. 1875.; A tételes európai nemzetközi jog; Bp, 1878.; A szerzői jogról szóló törvény; Bp. 1885. Irodalom: Hajnal; Arcképekkel és életrajzokkal díszített album. Szerk. Sarkady István. Bp., 1873. sz. n.; Matlekovics Sándor emlékbeszéde; MTA Emlékbeszédek VI. 12. Bp., 1891.; TmÚ. 1929. aug. 24/3. p.; Hoff György: Apáthy István. (Jogi doktorok emlékezete. Bp. 1935.); Új MÉL: Bp., 2001-2004. I. 174. p.; A MTA tagjai: Bp., 2003.1. 51. p. MÉL I. 44. p. MTA tagjai I. 51. p. Új MÉL I. 174. 47