Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Solymos Ede: A Dunaföldvár – bátai Halászati Társulat története • 415

tagjává váltak, hozzájárulást nem fizetnek, ellenben kérik az őket megillető részesedést. Sajátos értelmezése a helyzetnek. Bár az üzemszakaszonkénti bérbeadásra nem kerülhetett sor, a fajszibátai társulat mégis csak működött, ellentétben a Dunaföldvár bátyaival. Simig Rezső elnöknek 1904-ben írott leveléből tudjuk, hogy utolsó közgyűlésüket 1900-ban tartották. Ezután Salamon László elnök meghalt, a jegyzőkönyvet Lesták Ödön dunapataji és egyben a társulat jegyzője elvitte, hogy lemásolja, de azóta sem adta vissza, így nem tudják a határozatokat, ezért nem hívhattak össze közgyűlést. A jegyző viszont állítja, hogy ő még Salamonnak visszaadta az iratokat, nyilván a hagyatékban lappang.

6 Ilyen előzmények után 1904-én a két társulat Dunaföldvárbátai Halászati Társulat néven egyesült, összterületre 14. 071 khold, 364 öl, székhelye Szekszárd. (Ettől függetlenül a közgyűléseket, árveréseket Kalocsán az uradalomban tarják, ezért az érseki levéltár gazdasági részlegében találunk levelezést, szerződéseket.) Elnökké Tomcsányi Lajost, alelnökké Mattenovics Károlyt választották. A tagok járuléka, amit be kell fizetniük, holdanként 4 fillér lett. A Folyammérnöki Hivatalt felmentik a visszamenőleges fizetés alól. Idők folyamán a tagságban kisebb változások történtek. 1908ban a tolnai Isgum Ferenc eladva házát, földjét, szőlőjét, Paksra költözött /ahol 1823-40 közt egy Isgum Ádám, mint vidéki mester már dolgozott/, és megvásárolta Wachtler Józseftől 3200 koronáért azon dunai halászati jognak negyed részét, melyet ő 1903-ban vett a paksi közbirtokosságtól. 1918-ban aztán Bajler Imrével a többi részt. Ebben az időben Bartha Benő a gerjeni közbirtokosság halászati jogát vásárolta meg. Br. Drasche Richárd tolnai uradalmának felparcellázásakor özv. Isgum Ádámné Arnold Katalin társaival

9 az uradalom 995 holdnyi vízterületét vette meg, mely 19 szavazatot biztosított részükre. Figyelemre méltó, hogy míg a földterületért, halászházért 3500 koronát fizetnek, a halászati jogért további 60 ezer koronát! 6 TML. IX/ 287. Dunaföldvár-bátyai HT. 1896-1904. 7 U.o. A vitézi címhez szükséges magyarosítás után Szedresi a neve. Schneringer József és neje Arnold Róza, Fuchs Antal -Vas Anna, özv. Ratiland Józsefné sz. Schnetzer Mária, Jilling József- Steinbach Magdolna 419