Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Solymos Ede: A Dunaföldvár – bátai Halászati Társulat története • 415

tartott közgyűlésen már bejelentik, hogy az ún. „tolnai halastót" a halászbérlők benépesítési célra átadták.

4 Kovács Mihály bajai „halászati haszonbérlő" kérésére zárt vízzé nyilvánították a Sugovicát is, még 1891-ben. „A Baja alatti zárgáttól a révház melletti zátonyig... mivel a Sugovica, a Dunának ezen volt ága felső végén a Ferencesatornázási vállalat által az ún. Deák Ferenc zsilip előtt egy zárgáttal elzáratott, alsó végén pedig ugyanannyira elzátonyosodott, hogy a nagy Dunából csak árvizek alkalmával nyer táplálékot, s így tulajdonképpen a nagy Dunával összeköttetésben nincs." A halászati törvény életbelépése óta állandósult a halászok tiltakozása a tilalmak ellen. Ezek egyike Herold Ferenc és társai tolnai halászok, a bátaszéki uradalom halászbérlőinek 1904-es beadványa, mint írják, az üzemterv 11. §-a szerint a tilalom minden halra vonatkozik. Szerintünk ez csak a gazdaságilag fontos halakra szorítkozhat, de nem a dürgencsre és keszegre. „A bátai holt Dunaág csak nagy vízállás esetén kapcsolódik a Dunához, gazdaságilag jelentős halak nincsenek benne, mert a bátai szivatytyútelep az állott, posványos esővizeket ide szivattyúzza, sőt nagy esők idején a kenderáztatóból is ide folyik a víz, nemes hal nem marad meg, csak a keszeg és a dürgencs, melyek olcsóságuknál fogva a köznép egyik fö tápláléka, kik a mostani megdrágult hús idején legfőképpen kenyérrel és ilyen olcsó hallal élnek, ha ehhez is olcsó áron hozzájuthatnának". A 4 centis hálószemen átmegy, tehát nem halászható. Kérik a szakértői vizsgálatot és engedélyt, hogy a bátai holt Dunában 4 cm-nél kisebb nyílású hálóval kizárólag keszegre és dürgencsre halászhassanak, „hogy ezekkel a vidék szegény néposztályának élelmiszerét előállíthassuk. " Érdekes levelezés folyt a Folyammérnöki Hivatal és a Fajszbátai HT közt 1903-ban. A Hivatal érdeklődik, hogy a csanádi átmetszés 110 holdnyi területét, mely az államkincstárt illeti, önállóan kiadhatják-e, vagy be kell lépni a Társulatba? Azok közlik, hogy tagjaik sorába veszik, és kérnek 24 korona 31 krajcár járulékot. A Hivatal válasza: a törvény értelmében -mivel a szóban forgó területen halászati joggal bírtak- a társulatnak automatikusan 4 TML IX./288. Fajsz-bátai Halászati Társulat iratai 1895-1904 418