Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

újság a közzétételt. (Együttesen ezekért a közleményekért legkevesebb 50 forintot számolhatunk, ám lehetséges, hogy ennél jóval többet tett ki.) így már egészen másként fest az egyenleg: A Tolnamegyei Közlöny pénzügyi mérlege (1873) (Rekonstrukció) 1873. évre fizetett előfizetői díjak 925 Ft 10 kr 89 hirdetés helyéért számított díjak 357 Ft 80 kr 89 hirdetés iktatásáért járó összeg 26 Ft 70 kr a hivatalos közleményekért (becslés) 50 Ft Bevétel 1359 Ft 60 kr 757 Ft 1873. évre járó nyomdai költség 1359 Ft 60 kr 757 Ft 1873-ban felhasznált postabélyegek94 Ft Kiadás 851 Ft Egy év után tiszta jövedelem 508 Ft 60 kr Ez akárhogy is nézzük, tíz hónap alatt 60%-os, egy évre átszámítva 72%-os tőkekamatot jelent: aligha volt ehhez hasonló az 1873-as pénzügyi krachhal sújtott évben! A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY OLVASÓI ÉS MUNKATÁRSAI A Tisztelt Olvasó és a nem tisztelt nem olvasó Minden induló újság számára létkérdés, hogy kellő számú előfizetője legyen. Tolna megyében nem volt az első rendszeresen megjelenő sajtótermék idején ismeretlen fogalom az újság, sőt azt is tudjuk, hogy az első Magyarországon megjelent hírlapnak, a Magyar Hírmondónak is hét névszerinti előfizetője volt a megyebői.

43 A Tolnamegyei Közlönynek már indulásakor voltak olyan előnyei, amelyekkel joggal számíthatott a közönség támogatására. Ezeket röviden a következőkben összegezhetjük: az első hírlap Szinnyei József: Az első magyar újság, a pozsonyi Magyar Hírmondó. = Vasárnapi Újság 27. évf. 1880. jan. 25. 4. sz. 58-59. p. 401