Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

Kevésbé lényeges kérdés ezek után a felelős szerkesztő személye. Eszterbauer Mihályról jószerivel semmit sem tudunk. Egyetlen alkalommal sem ír majd a jövendő lapba saját nevén (!), még a Szekszárdi Kör 110 tagja között sem szerepel (!), mindöszsze arra következtethetünk - lakása helyéből (!) -, hogy viszonylag jómódú család sarja lehetett, hiszen a Német utcában (ma: Bezeredj utca) lakott, de nem volt igazán tehetős, mert a virilisták említett jegyzékén nem szerepel. Végül a nyomdászról, Ujfalusy Lajosról annyit elég megállapítanunk, hogy 1858-ban kezdi meg működését a megyeszékhelyen, néhány évig minimális üzemmel, majd a vármegye megrendelésére hivatali iratok fejlécét és marhalevelek ezreit készítve gyarapszik. Ezzel sikeresen tökreteszi az 1840-es évek elejétől fennálló Perger Nyomdát, amelynek tulajdonos-mestere hajdan a nyomdászat meghonosítója volt Szekszárdon, de özvegyen maradt neje szakmunkaerő nélkül nem bírta a versenyt. Babits távoli rokona viszont 1874-ben már gyorssajtót szerez be, (ezen készül utóbb a Tolnamegyei Közlöny is), az 1800-as évek végére a legtekintélyesebb nyomdai vállalkozás lesz, amelyet majd Molnár Mór vesz át, s részvénytársasággá alakítva naptárkészítésével nemzetközi hírűvé válik. A Tolnamegyei Közlöny programja és tervei A hírlap megindulásának körülményei, kiadója, neve sok fontos kérdést érintett, azonban minden újságra elsősorban programja, célkitűzései jellemzőek. Nem kevésbé érdekes megközelítenünk a válaszadást abból a szemszögből sem, hogy milyen lehetett annak az újságnak a beköszöntője, amely egyetlen hivatásos újságíró segítsége nélkül kezdi bontogatni szárnyait, igyekszik magának olvasótábort keríteni, és szerzőgárdát toborozni. S ráadásul mindezt politikamentesen, hiszen a Haladókör szűkös anyagi lehetőségei nem engedték meg, hogy tíz és félezer forintot letéve politikai napilapot indítson.

25 Az már más kérdés, hogy gyatra hírszolgálata mellett napilap csak kérészéletű lehetett volna a vármegyében. 383