Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Töttős Gábor: A tolna megyei időszaki sajtó kezdetei • 371

Tolnamegyei Közlönyhöz több mint négy évtizedes fennállása alatt nem csatlakozik egyetlen már nevet szerzett újságíró sem? A TOLNA MEGYEI SAJTÓ MEGINDULÁSA ÉS ELSŐ TERMÉKE A Tolnamegyei Közlöny létrejöttének körülményei A bevezetőben már felvillantak a dualizmus kori Tolna megye legfőbb jellemzői: a kapitalista fejlődés gyengesége és szűk területre korlátozódása. Nem volt ez másként a korabeli Szekszárd életében sem. A mezőváros 1779 óta mondhatta magát a megye székhelyének, ez azonban nem párosult megfelelő gazdasági súlylyal; a fellendülés gyér nyomai mindössze a mezőgazdaságban mutatkoztak, az ipari gründolás - miközben például Pécsre és Kaposvárra, a szomszédos megyeszékhelyekre olyannyira fontos hatással volt - nyomokban sem létezett. Ennek következtében a társadalom rétegeiben és osztályaiban sem indult meg az a jótékony mozgás, amely a sajtó melegágyát készíthette volna elő. A vezető rétegek hagyományos vármegyei öntudata uralta a helyi politikát: a honoráciorok kinevelték az utódnemzedék tagjait, akik - akár hajdan őseik a lovaglást - már gyermekkoruktól kezdve elsajátították a hatalom megőrzéséhez és gyakorlásához kellő legalapvetőbb fogásokat. A dzsentri réteg a kiegyezéssel megnyugtatóan visszanyerte a megyei adminisztrációban betöltött hajdani pozícióját, s a politika csupán annyiban érdekelte, amennyiben vélt vagy valós jogai védelmére kellett kelnie. Ehhez pedig aligha volt szüksége újságra, s legkevésbé tömegsajtóra. Mindezek ellenére az első - és napjainkig a leghosszabb életű (!) - hírlap Szekszárdon indult meg, 1873-ban, Tolnamegyei Közlöny címmel. (Igaz, semmiképpen nem nevezhető a tömegsajtó termékének, de ennek okait a későbbiekben vizsgáljuk.) Fölmerül a kérdés: vajon nem volt-e olyan időszaki sajtótermék, amely megelőzhette ezt az újságot, ha azután a későbbiekben rövidesen be is szüntette megjelenését? A Tolna Megyei Levéltár közgyűlési, majd alispáni irataiban a 19. század első felétől végzett kutatás nemleges választ ad: a sajtó, hírlap, újság címszóként, érintett területként is ritkán fordul elő. A kiegyezést követően több 378