Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

1814. május 5-én. Orvosi tanulmányait Pesten kezdte, majd Bécsben folytatta.

37 1838-ban szerzett orvos- és szülészdoktori oklevelet. Öt év múlva a pesti Koróda tanára lett, 1848-ban pedig kinevezték az egyetemi orvosi kar igazgatójává. A szabadságharc elkötelezett híveként, ő látta el a honvédkórház igazgatói tisztségét. Megtorlásként 1849-ben három hónapi börtönbüntetésre ítélték, csak 1851-ben mehetett vissza az egyetemre. Akkoriban az orvoslás latin és német nyelve mellett ki kellett alakítani a magyar műnyelvet is, ennek a törekvésnek Balassa lelkes munkása volt.

38 0 operált először Magyarországon éternarkózisban és az ő nevéhez fűződik az orvostanhallgatók gyakorló évének a bevezetése is. Több új módszerrel gazdagította a sebészeti gyakorlatot, nem volt híve a csonkításnak. Nemzetközi hírű műtéti eljárásait külföldiek tanulmányozták. Javaslatára alakult meg az Országos Közegészségügyi Tanács, melynek első elnökévé is őt kérték fel. 1857-ben szakközlönyt indított Orvosi Hetilap címmel. Tekintélyét és lapját felhasználva bizonyította "a közegészségi ügy törvények általi rendezésének szükségességét és hasznát fG9 Az Akadémia 1858-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Székfoglaló beszédében A képző műtétek címmel tartott előadást (1861. április 15.), melyhez saját kezűleg készített rajzai voltaképp az első hazai plasztikai műtétek leírásának az illusztrációja. Hirtelen támadt betegsége 1868. december 9-én vitte sírba. A méltatás kiemelte, hogy „Az, ki a kunyhótól fel a királyi palotáig annyinak megvédte veszélyben forgó egészségét, életét, az esett az álnokul fellépő betegségnek rövid három nap alatt áldozatul"

40 Ahogy jeles kortársairól, Korányi Frigyesről, Markusovszky Lajosról kórházakat neveztek el a fővárosban, Balassa nevét a szekszárdi megyei kórház viseli. Az orvosi hivatás Korok és emberek 11. p. Vasárnapi Újság. Pest, 1857. október 25. 1-2. p. Balassa János összegyűjtött kisebb művei; Szerk. Janny Gyula. Budapest, 1875. 540 p. MTA Értesítője - gyászjelentés II. k. 20. szám, 329-331. p. A Közlemény a sebészi gyakorlat köréből c. utolsó munkája az Orvosi Hetilapban közölt gyászközleménnyel együtt jelent meg. 37