Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

Természetesen interpellációjában Darányi arról is beszélt, véleménye szerint hogyan történt a csendőri fegyverhasználat, mi vezetett a sortüzhöz. Darányi rekonstruálásában az események abban megegyeznek a széles körben elfogadottal, hogy a csendőrsortüzre akkor került sor, mikor a csendőrök a Tamási-beli függetlenségi Kossuth-párti szavazókat, a néppárti tábor előtt elhaladva, kísérték a választási helyre, a községházára. Darányi felfogása szerint azonban a tragédia bekövetkeztében a néppárti választókat semmi felelősség nem terhelte. Interpellációjában, majd a miniszteri válaszra adott reagálásában is következetesen hangsúlyozta, hogy a sortűz körüli eseményekben a Néppárt választói nem voltak érintettek: a „tudatlan"

1

'

1 csendőri eljárás áldoztai „gyerekek", választójoggal nem rendelkező ifjak. (Ezt az általam az egykorú halotti anyakönyvekben megtalált öt áldozat életkorbeli és foglalkozásbeli adatai, mint korábban írtam, alátámasztják) Darányi szerint ezen ifjak ,,dévajkodásuk" áldozatai lettek, mikor „gyermekespajtáskodásbél kavicsot dobáltak az előttük álló katonák feje fölött a csendőrökre". ' A kavicsok közül az egyik csendőrt talált, annak a kalapjára esett és „ott nagyot koppant" . Ettől a lélekjelenlétüket elvesztő csendőrök, hallgatva a melléjük kirendelt Nagy Ferenc tanító bíztatására, miszerint „ne hagyják magukat megdobálni", a fegyvereikhez nyúltak. Darányi interpretálásában azt, hogy a csendőrök fegyverhasználatát a bosszúvágy vezette, mi sem bizonyítja jobban, hogy szinte vadászniuk kellett az elkövetőkre. Ugyanis ahhoz, hogy a katonai kordon mögött található, néppárti táborhelyen felállított étkezősátraknál mulatozó ifjúsággal - máshol: ,,mulatozó, dorbézoló, részeg ifjúság^ - szembe találják magukat, a csendőröknek át kellett verefegyvert, akkor vagy leszúrta volna, vagy lelőtte volna őt az a csendőr. " OGYK KN 1904. június 1. 151. p. Darányi Ferenc interpellációban elhangzott értékelése, aminek elfogadását, és így a csendőrök kitüntetésének visszavonását kérte a minisztertől. 112 OGYK KN 1903. november 18. 174. p.; A kavics valójában a helyi útjavításokhoz leszállított, és a Néppárt táborhelyén, vagy annak közelében, halomban tárolt utcakő volt. 113 Uo. 1,4 Uo. 115 OGYKKN 1904. június 11. 150. p. 359