Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: A katonaság és csendőrség az 1901. évi „véres” pincehelyi választáson és pótválasztáson • 329

Amint, arról az 1903. évi csendőrségi zsebkönyv beszámol, a pincehelyi csendőrök ügyében bíróilag megállapítatott, hogy a Néppárt híveit, s főként annak korteseit terheli a felelősség abban, hogy a körülmények odáig súlyosbodtak, hogy a csendőri fegyverhasználat „elkerülhetetlenné" vált. " „A vizsgálat folyamán szerzett benyomás, valamint 32 egyénnél felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint is a három csendőr, de különösen járőrvezetőjük Horváth István csendőr minden tőle telhetőt elkövetett a vérszomjas tömeg lecsendesítésére" - szól a zsebkönyv beszámolója.

93 Mint az előzőekből kitűnik, az eljárás során a katonai igazságszolgáltatás szervei olyan megállapításra jutottak, hogy a csendőrök a szolgálati utasításhoz képest kötelességszerűen használták a fegyverüket. Pedig, ha a fegyverhasználat eseteit szabályozó szolgálati utasítás - korábban már ismertetett - rendelkezéseit egybevetjük a pincehelyi tragédia általunk ismert eseményeivel, több kérdés is felmerülhet aziránt, hogy a csendőrök eleget tettek-e az abban foglaltaknak: így, a fegyverhasználatot megelőzően alkalmazták-e, és ha igen, kimerítették-e az azt megelőző enyhébb eszközöket, illetve a fegyverhasználat során a legnagyobb kímélettel jártak-e el? Vélhetően a bírói határozat indoklásából, illetve ennek alapjául szolgáló tényállásból is merítő beszámoló hosszan ecseteli a néppárti választók izgatását, nemkülönben a fegyverhasználatot megelőző helyzetet. Eszerint a három csendőr 80-100 tamási függetlenségi párti szavazót kísért a választási helyiségbe, miközben a néppártiak ökölnyi kövekkel dobálták meg a menetet, nem kímélve a csendőröket sem, akiknek intelmét a „csőcselék" figyelembe sem vette, sőt „Kutya zsandárok titeket is felkoncolunk" szavakkal megfenyegette és megrohanta. Ekkor Horváth járőrvezető figyelmeztette, és visszavonulásra szólította a támadókat, akik ennek ellenére a csendőröket körül fogták, sőt „több markos legény" Horváth járőrvezető fegyverét is megragadta, hogy azt CSEND.ZSEBK, 1903. 136-140. p. Sajnos a bírósági eljárásról levéltári forrást nem találtam. Sem a székesfehérvári csendőrparancsnokság, sem a kerületi had/csendőrbíróság korabeli iratanyaga nem maradt fenn. Természetesen átnéztem a Hadtörténeti Levéltárban a honvédelmi minisztérium katonai igazságszolgáltatással foglalkozó XV. osztályának 1901-1904. közötti anyagát, de eredménytelenül. CSEND.ZSEBK, 1903. 139-140. p. 353