Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225
múlt század közepétől Tolnában a vályogból, téglából falazott oromfal kezdett terjedni. 414 Kalaznón már nem található fachwerk oromzatú lakóépület, a lakóházak oromfala általában vert föld, illetve vályog. Ugyancsak a XIX. század közepén vált általánossá a mészhabarcs vakolás, noha ez azokon a vidékeken, ahol a természeti környezet kedvező volt, már korábban is elterjedhetett. 415 Hőgyészen már az 1773-as összeírásban szerepel mészégető. 416 A mészhabarcs vakolat megjelenése teremtette meg a vakolatdíszítés lehetőségét. A díszes vakolat architektúra a múlt század második felében vált középparaszti szinten általánossá. A vakolatdíszes homlokzatok készítésében és széles körben való elterjesztésében a tanult kőműveseknek volt meghatározó szerepe. 418 A vakolatdíszek a történeti stílusokból merítik formakincsüket. A XIX. század végétől a vagyonos parasztság stílustörekvése megfelelt a kortárs polgárságának, és elsősorban a klasszicizmus, a historizmus és az eklektika hatása mutatható ki a homlokzatdíszeken. 4 ' 9 A történeti stílusok díszítőelemei mellett a Dél-Dunántúli homlokzatokat vakolt téglapárkányok, falsávkeretezés és lizénák tagolják, gyakori az erőteljes, cserepezett vízvető párkány is. Kalaznó legtöbb épületét erőteljesen kiülő, általában cserepezett vízvető osztja (ld. 42. kép). A XX. század első felében épült, rangosabb kalaznói lakóházak homlokzata gazdagon díszített. Ablakkeretezés , vízszintes szemöldökpárkányok, 422 és lizénák 423 tagolják az 414 ZENTAI, 1992. 658. p 415 ZENTAI, 1992. 658. p 4,6 VÁRNAGY, 1998. 134. p 417 ZENTAI, 1992. 658-659. p 418 ZENTAI, 1992. 660. p 419 CSILLÉRY, 1991. 76. p 420 ZENTAI, 1992. 660. p 421 Ablakkeretezés látható a Kossuth u. 25., Fő u. 102., 142. épületek homlokzatán. 422 Vízszintes szemöldökpárkány tagolja a Fő u. 52., 102., Petőfi u. 133., 137. (gazdagon díszített párkány), 139., 141., 156., 168., épület homlokzatát. 297
