Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225
helyeztek el (Id. 15. ábra, 32. kép). 388 A századfordulótól kezdődően, az 1910-es, 20-as években kezdett terjedni a kettős ajtó, az 1920-as, 30-as évektől pedig a két fél szárnnyal rendelkező ajtó. 389 A XX. század folyamán a módosabb gazdák épületein nemcsak egyre fejlettebb szerkezetű, hanem egyre nagyobb ajtókat is használtak. A Kalaznon készített felmérések szerint a hagyományos ajtók átlagosan 90 cm szélesek, 180 cm magasak voltak. 390 Az 1920-as, 30-as években készített ajtók 100-110 cm szélesek, 200-210 cm magasak. 391 , az 1930-as, 1940-es években épített, városias házak ajtói még ennél is nagyobbak: szélességük 120-125 cm, magasságuk 240-245 cm (ld. 33. kép). 392 Ablakok A Dél-Dunántúlon a XVIII. századtól jelent meg az üvegezett ablak. 393 A szilárdfalú házakban megjelentek a házszerkezettől független ácstokos és pallótokos ablakok. A XIX. század közepétől pedig terjedni kezdett a gerébtokos ablak. 394 Kalaznon a XX. század első évtizedeiben épült lakóházak ablakai még a rangosabb lakóépületeken is pallótokosak. A gerébtokos ablak csak az 1930-as, 40-es években épült, reprezentatív lakóházakon jelent meg. 395 A XVIII. században kevés kisméretű ablak volt a házakon. A XIX. - XX. század fordulóján megnövekedett az ablakfelületek száma és mérete is. 396 Az ablakok méretének növekedése megfigyelhető a Kalaznon készített felmérések adataiból is. A falu szegények lakta területén az ablakok kicsik, 65 cm szélesek, 85 Üvegbetétes homlokzati ajtó látható a Petőfi u. 135., 141.,. 142. felmérési dokumentációjában, valamint terepbejárás során a Petőfi u. 124., 159., 168. épületeken. 389 ZENTAI, 1991/b. 125. p 390 Petőfi u. 134., 135., 140, a Béke u. 63. és 87. udvari homlokzati ajtók. 391 Petőfi u. 133., 134., 141., 142., 143. udvari homlokzati ajtók. 92 Kossuth u. 7. udvari homlokzati ajtói. 393 ZENTAI, 1991/b. 127. p 394 ZENTAI, 1991/b. 127. p 395 ZENTAI 1991/b. 127. p 396 ZENTAI, 1991/b. 129. p 294