Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

kalaznóiak a tetőzetet csak az épület jelentős átalakítása, illetve a tetőszerkezet megrongálódása esetén változtatták kontyolt formájúra.

372 Tetőfedés 1891-ben Tolna megyében a lakóépületek 30 %-a cserép, 61 %-a zsúp és 9 %-a zsindely tetőzetü volt. Az 189 l-es épületstatisztika adatai szerint Tolna megyében az országos elterjedésnél korábban vált gyakorivá a cserép használata. Ezt a képet a Kalaznóra vonatkozó későbbi statisztikai adatok is megerősítik, melyek szerint a településen 1900-ban az épületek 81,5 % rendelkezett cserép fedéssel (ld. 10. táblázat). A magas arány magyarázatával a német telepesek által képviselt magas technikai tudás (a cserép ismerete)

374 és a virágzó Hőgyészi Uradalom szolgálnak. Hőgyészen már az 1773-as összeírásban is szerepel cserépégető,

375 s a XIX. század közepétől Ács-CserepesKőmüves céh működött.

376 A hőgyészi cserepes céhben hódfarkú cserepet gyártottak, amivel már a XIX. században ellátták a környék lakosságát is. Az 1900-as kalaznói épületstatisztika egy zsindely fedésű is tartalmaz.

377 A zsindely korábban Tolna megyében a módosabb lakóházak és az egyházi épületek tetőfedő anyaga volt, a XIX. század közepétől azonban a cserép váltotta föl. Az egy zsindelyezett épület a zsindely cserépre való lecserélésének utolsó állomását tükrözi. 372 Kontyos tetőt építettek a Petőfi u. 131. és a 134. épületeire, mert az első szoba beomlott 373 Épületstatisztika 1893. 56. p 374 TARJÁN 1991. 105. p 375 VÁRNAGY, 1998. 134. p 376 A hőgyészi Ács-Cserepes-Kőmüves céh 1835-ben kapott királyi privilégiumot. ÉRI, 1975. 188. p 377 Az 1900. évi népszámlálás, 1902. 129. p 291