Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

fejlődést szimbolizáló betonpadló az oka. A beton és a linóleum ugyanis meggátolja az épület szellőzését, ami a vertfalak vizesedéséhez, s végül a ház összeomlásához vezet. 4.a.2.3. Tetőzet Födém A németekkel hozott számos újítás egyike volt a szalmapólyas födém.

357 A németek a hazánkba telepítésüktől a kitelepítésükig terjedő több mint 200 év alatt mindvégig ezt a födémet alkalmazták. A mai is álló kalaznói épületek kivétel nélkül szalmapólyas födémmel rendelkeznek(ld. 29. kép). A födémgerendákat hosszanti irányban tartó mestergerenda a századfordulón szűnt meg. A felmérések szerint mestergerenda fut a múlt században épített, vagy az azóta csak bővített házak , 359 mennyezeten. Tetőszerkezet A Magyar Néprajzi Atlasz alapján készített regionalizációban Kalaznó abba az építészeti régióba tartozik, amelyikben az 1900as években már nem élt a szelemenes tető létezésének emléke. Tolnában a múlt század közepétől az épületek jelentős része szarufás tetőszerkezettel rendelkezett, s a századfordulótól már ez a tetőzet vált általánossá.

361 Az ácsmesterek tevékenységével és a tervezett házak megjelenésével párhuzamosan kezdett terjedni a szarufás tető fejlettebb változata, a székes tető. A székes tető az első világháborút követő években vált széles körben általánossá. A kalaznói felmérések minden esetben székes tetőt 7 TARJÁN, 1991. 105. 8 Építőanyagok és szerkezetek In: Magyar Néprajz IV. Életmód 102-138. (Szerk.: Balassa Iván) Bp. Cseri 1997. 121. 9 Mestergerendás födém található a Petőfi u. 135. 2-4. szobájában, Petőfi u. 138. 1. három, régebbi építésű, csak bővített szobájában, a Petőfi u. 127., 134., 140., Béke 63. és 87. épületekben. 0 MNA IV. 1989. 227. térkép és BARABÁS, 1991. 33. 2. ábra 1 ZENTAI, 1990. 211. p 2 ZENTAI, 1990. 211. p 3 CSERI, 1997. 127. p 289