Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

1942-ben 809 szarvasmarha és 294 tehén volt a faluban.

1 4. táblázat: Az állatállomány alakulása Kalaznón, 1895-1942 Ev Tehén összes szarvasmarha Sertés juh ló baromfi 1895 282 651 1076 1011 118 1982 1911 263 692 1019 1261 134 1919 138 627 760 894 140 1935 301 634 969 762 142 3222 1942 294 809 1077 958 176 A Kalaznó állatállományáról szóló statisztikai adatok beilleszkednek a Tolna megyei jelenségek fent leírt sorába. A kalaznói adatok a század első felében föllendülő, az első világháborúban meggyöngült, majd az 1930-as évekre ismét megerősödött, a második világháborúban pedig föllendülő állattartás jelentőségét mutatják. A falu gazdasági életét az önellátáson túl, a piacra irányuló mezőgazdasági termelés, a belterjes szarvasmarhatartáson alapuló tejgazdaság és a szarvasmarhatenyésztés határozta meg. A falu meggazdagodásában jelentős szerepet játszott a Németországban és Amerikában vállalt vendégmunka is. Tolna megye a túlnépesedett falvak és puszták népességét városok hiányában nem tudta megtartani. A népesség migrációja így nem a megyehatáron belül, a falvakból a városokba irányult, hanem a megyehatáron túlra, illetve Szlavóniába, később Amerikába. A kivándorlók száma a század elejétől kezdve egyre nőtt. A kivándorlásról szóló statisztikai adatok Tolna megyében mutatják 11% a legmagasabb arányt. A század elejétől kezdődően az 1940-es évekig Kalaznóról is több férfi vándorolt ki Németországba és Amerikába. 1908 utolsó és 1909 első negyedévében Amerikába 9, Németországba 20 0 Uo. MSA, 1870-1970. Állattenyésztés III/l. Bp, 1972. 287. 1 A táblázat forrásai: Msa, 1870-1970. Állattenyésztés 111/1-5. kötet. Bp, 1972. 287. p. TMÖL. V/734. Kalaznó község iratai. C. Közigazgatási iratok. 338/1919. 2 SZILI, 1996. 165. p 3 SZILI, 1996. 167. p 244