Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Jékely Berta: Az építőkultúra és településhasználat változásai Kalaznón • 225

internálták. Az internálásra nem mindig volt törvényes ok, ám a Telepítési Hivatal célja az volt, hogy a váratlan internálással megakadályozza, hogy a kitelepítendők széthordják, eldugdossák vagyonukat, illetve, hogy az üresen maradt házakba a székelység letelepítése azonnal megkezdődhessék, és a visszatérő németek kész helyzet elé legyenek állítva.

65 Néhány hét elteltével, 1945 júliusában visszaengedték a kitelepítésre szánt lakosságot falvaikba. Az internált kalaznóiak közül sokan visszamentek Kalaznóra, sokan a környező pusztákon (Kalaznó- és Rudolf puszta), illetve más településeken, pusztákon kerestek menedéket.

66 A kitelepítendők Németországba szállítása csak 1946-tól kezdődött meg - a kalaznói németek első kitelepítésére a kitelepítési leltárak szerint 1946. június 26-27. között került sor. Ugyanekkor viszont már a székelyek betelepítése is zajlott Kalaznóra 1945 májusában érkeztek az első telepesek. A kitelepítendő és a betelepített lakosságot sok helyen összeköltöztették. A kitelepítésre szánt, Kalaznóra visszaengedett németek hónapokig, néha évekig együtt éltek a bukovinai székelyekkel, akik közt ekkorra már megtörtént a vagyon-, ház- és földosztás.

68 A Telepítési Hivatal a betelepítések idejére a lengyeli Apponyi-kastélyban alakított ki a „koncentrációs tábort" az ideiglenesen internált németek számára. BODOR, 1975. 3. sz. 77. A székely honfoglalás 1945-ben I-II. In: Forrás 3. sz. 70-83. és Forrás 4. sz. 59-68. BODOR, 1975.4. sz. 59. A kitelepítettek vagyonleltárai 6 kalaznói család esetében jelzik, hogy a kitelepítendő más faluban, 3 család pedig a környező pusztákon található. A kitelepítendőket sokszor egymással költöztették össze, vagy kitelepítésre nem ítélt falubelijükhöz költöztek, ilyen együttélésről a leltárak 8 kitelepítendő család esetében számolnak be. KOMANOVICS, 1979. 563-564. p ZIELBAUER, 1990. 124-125. p. A kalaznói kitelepítettek vagyonleltárai 16 háznál számolnak be a kitelepítendő és a telepes együttéléséről, ennél azonban feltételezhetően több háztartásban élt együtt német és székely. Kalaznón jó volt a kitelepítendők és a telepesek viszonya, az adatközlők minden esetben békességes, baráti viszonyról számoltak be. A vegyesházasságok aránya is igen magas (1957-ben és 1958-ban 19 házasságból 7 vegyes), már akkor, mikor a környező településeken ez még elképzelhetetlen lett volna (Németh József: A Tolna megyében letelepített 236