Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)
Dobos Gyula: Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez • 185
A valóság az, hogy a Magyar Tudós Társaság valóban megtárgyalta és pártoló jelentést jelenetetett meg az Évkönyvben. Valójában a Társaság magát az eszmét támogatta, a dolog műszaki részéhez nem értett. így volt ezzel Kossuth Lajos is, aki a találmányról a következőket mondta. „Bámulnom kell az észt, mely megtestesülve állott szemeim előtt; és mély tisztelettel pillantani fel a férfiúhoz, ki keblének istenétől üzenve, ínség, 7S nyomor és örökös gond között ily művet teremt. " A hazai ismertetések után elsősorban a nádor, József főherceg támogatásával V. Ferdinánd királyhoz is eljutott a találmány híre. Az ügymenetről Kászonyi Dániel, Kliegl József veje (Laura lányának a második férje) a Jelenkorban számolt be: „A nádor közbenjárására gróf Török Bálint az udvari bizottság elnöke, a bécsipolitechnikumi tanár, Honig közbenjárasával megvizsgálta a gépek mintájának kísérleteit." Véleményük támogató lehetett, hiszen az uralkodó 6000 forintot utaltatott ki a kincstár terhére. Ez az „ösztöndíj" azonban havi 200 forintjával nagy előrelépésre nem, mindössze a feltaláló és családja megélhetésére bizonyult elegendőnek. A találmány iránt angol, dán, francia érdeklődés is mutatkozott, sőt egy Csulik nevű cseh gépész utánozni is próbálta Kliegl új gépét. 76 Az ellenzék, élén Kossuthtal a gyorssajtó iránt azért érdeklődött, mert a gép alkalmas lehetett volna az Országgyűlési Tudósítások gazdaságos sokszorosítására. Az országgyűlési fiatalok 1848 tavaszán az ügy támogatására új Kliegl könyvet kívántak szerkeszteni. Az első felelős magyar minisztérium 10 000 forint államsegélyt utalt ki, amelyből a feltaláló továbbfejlesztette a gépet. Egy 1902-es kézikönyv szerint „Kliegl e szedőgépe már nagyban különbözött a régitől, az új, rendkívül komplikált gépnél már az elektromosságnak is akadt szerepe. Szerkezete klaviatúrás, különben az egész gép zongora formájú. Gyakorlatilag sohasem került gépe használatba. " Ifj. Gazda István: Feltaláló vagy álmodozó volt-e Kliegl Józseí? Élet és Tudomány 1980.1.4. Mivel mindent nem sikerült mindent ellesni a komplikált szerkezetből, a lekoppintott utánzatok nem működtek. Lásd Ifj. Gazda István cikkét. Valószínűleg a szócikk írója egyetlen géppé szerkesztette a szedőgépet és a másik találmányt, a kottaírógépet. 217