Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Dobos Gyula: Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez • 185

Kliegl József, a feltaláló' 1795-1870. Kliegl József és Zlinszky Anna legkisebb gyermeke, a később Európa-hírű mechanikus, József késői utódként, 30 évvel bátyja, Sándor után, 1795 Karácsonyán született Baján. Ugyanott végezte első iskoláit, majd tanulmányait Pesten folytatta. Bár mérnök szeretett volna lenni, de a család akaratát elfogadva Bécsben katonáskodott. A napóleoni háborúkban megsebesült. Gyógyulása után a testőrséghez nevezték ki. Amikor szívére hallgatva bejelentette, hogy kórházi ápolónőjét kívánja nőül venni, le kellett mondania rangjáról.

67 Egy másik forrás szerint Bécsben a festőmüvészeti akadémiát látogatta, és festőnek képeztette ki magát. Gróf Zichy József meghívására a Nyitra megyei Bábra költözött, ahol fő munkáját a gróf családostól lefestése jelentette. Bács- Bodrog vármegyébe hazatérve gazdatiszt lett.

68 Kísérletező ember volt, akit hajlama egyre inkább a mechanika felé vonzott. Hamarosan egy számológépet készített, majd a gróf anyagi támogatásával új találmányának, a betűszedő- és osztógépnek a szerkesztéséhez kezdett. Kevéske vagyonát ráköltötte találmánya makettjére. 1839-ben azért utazott Pozsonyba, hogy az országgyűlésen megforduló előkelőségek támogatásával szedőgépét tökéletesítse és értékesítse. Találmánya valószínűleg az átmenetet jelenthette volna a kézi és a gépszedés között. A független sajtó már 1840. március 14-én beharangozta az újítást. Sőt a Társalkodó című folyóirat felhívást közölt részvénytársaság alapítására. A Honművészben olvasható volt Kliegl József nyilatkozata a tervről. 66 Kliegl József biográfiában található fényképe a Nemzeti Újság képes műmellékletében jelent meg 1928. szeptember 30-án Esti Hírlap 1970. december 28-i számában emlékező glossza az elkallódott feltalálóról, aki 175 évvel korábban született. 68 Dr. Kumlik Emil: Egy magyar találmány tragédiája: az élőbeszédet megrögzítő ördöngös masina sorsa címmel írt cikket a Budapesti Hírlap 1928. szeptember 2-i számában. A találmány sorsa elsősorban azért izgatta, mert ebben az évben rendezték Budapesten a Nemzetközi Gyorsírókongresszust. Jó lett volna meglelni a 90 évvel korábbi találmányt és bemutatni a kongresszus tiszteletére rendezett kiállításon. E helyett a magyar feltalálók és találmányok tipikusan tragikus sorsáról értekezhetett. 215