Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Tanulmányok (Szekszárd, 2006)

Kaczián János: A Tolna megyei akadémikusok • 23

nek vélte, a téma módosítását a Tudományos Minősítő Bizottsággal elfogadtatni, mint egy évet ismét várni betegeskedve, szorongva, lelkileg zaklatottan. Az események felgyorsultak és egy hónappal később már sor kerülhetett: A baranyai munkás-és szegényparaszt-mozgalom története a kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914) 64 disszertáció nyilvános védésére. A vizsgálat területileg Baranya, Bácska, Tolna, Somogy, Kelet Szlavónia térségére terjedt ki. Forrásként a Magyar Országos Levéltár kormányzati iratokat őrző (miniszterelnökségi, belügy-, földmüvelésügyi minisztériumi), MSZMP Pl. Archívuma munkásszervezeti fondjait tárta fel a szerző. A területi levéltárakban a főispáni, alispáni, főszolgabírói és körjegyzőségi iratokat vette górcső alá. Feltárta a korabeli jogszolgáltatás szintre teljes anyagát. Különösen hasznos volt a régió szinten működő Pécsi Királyi ítélő Tábla peranyaga. Külön egységét jelentette a kutatásnak a korabeli polgári és munkássajtó megismerése (OSZK, Pl Könyvtára, Levéltárak sajtó- és aprónyomtatvány gyűjteményei.) A korai, szociáldemokrata mozgalom alapos, részletes, régiószintű feldolgozásában a mű úttörőmunka. Születésekor országos törekvés volt a magyarországi munkásmozgalom történetének elkészítésére. Ahhoz, hogy az elkészülő szintézis ne csupán a fővárosi mozgalomra épülő munka legyen, adott fontos kiegészítéseket, korrekciókat a Pécs-baranyai történéseket és azok hátterét is feltáró tudományos dolgozat. „Közel másfélszáz olyan eseményt világít meg, amelyek halványan, vagy egyáltalán nem szerepelnek a megjelent történelmi kronológiákban, biográfiákban, munkásmozgalmi lexikonban, noha jelentőségük a vizsgált régión túlmutat. " Ráirányította a figyelmet a nagyipari munkásság genezisének kérdésére, a nemzetiségi összetétel, az üzemi munkáság szociológiai vizsgálatának szükségességére a törvények által elrendelt munkarendek alapján. A vidéki centrumok és az országos központok kapcsolata feltárásának fontosságára. A törvényhatóságokban folyó szociáldemokrata frakciók munkájának jelentőségére, a vikötetet, mert az nem érkezett meg hozzá, „vagy valahova elsüllyesztette," még úgy vélte, nem kell témát módosítani, mert az újabb utánjárással, kérvényezéssel járna. A kötet elolvasása után 1986. október 4-i levelében mára módosítás mellett van. A kandidátusi értekezés tézisei Pécs 1985. Szikra Nyomda. 18. p. 111