Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Gaál Zsuzsa: Válaszúton dzsentri portrék Tolnából • 83
nagy sokkot, mint a hagyományos gazdálkodást folytató társaiknak. Kisebbek voltak a veszteségeik is, hiszen birtokaik nagyobb hányadát nem az urbariális földek, hanem az allódium alkotta. Az átállás sem okozott nagyobb megrázkódtatást, mivel gazdálkodásukban már eddig sem a robotmunka dominált. Gindly Antal a birtok jövőjéről is gondoskodott. A saját nemzedékénél bekövetkezett nagyfokú birtokosztódást megakadályozandó, csupán egyetlen örököst hagyott maga után, Rudolfot, akit minden tekintetben felkészített arra, hogy eredményesen folytassa a megkezdett müvet. Mindenekelőtt megtanította gazdálkodni. Már fiatalon átengedett neki egy birtokrészt, ahol a fiúnak bizonyítani kellett, hogy jó gazda válik belőle. 18 Rudolf nem okozott csalódást. Halálakor hagyatékának becsértékét 1 millió 379 ezer forintban állapították meg. 19 Nemcsak a tengelici birtokot tartotta meg, illetve fejlesztette tovább, hanem újabbat is vásárolt, gr. Bechtold jászteleki jószágát. 20 Mindeközben megsokszorozta az Antal által felhalmozott tőkeállományt is. Gindly Rudolf az apjától örökölt vagyonnal és a tőle tanult életszemlélettel felvértezve eredményesen használta fel a kapitalizálódó Magyarország kínálta lehetőségeket. A tengelici jószágon már Antal életében jelentős beruházásokat tett: új gazdasági épületeket emelt, juhokat, marhákat, sertéseket vásárolt. Gazdálkodásának intenzivitását jellemzi, hogy birtokán az 1850-es évekre száműzték az ugart, a trágyázott földet a megnövekedett állatállomány eltartásához szükséges takarmánynyal vetették be. 21 Az eredményes gazdálkodás érdekében Rudolf felhasználta a modern mezőgazdasági technika vívmányait is. Már 1855-ben gőzcséplőgépet vásárolt. Gindly Rudolf nemcsak jó TMÖL Gindly cs. 115. dob. 847 pali. TMÖL Gindly cs. 3. dob. 13 pali. TMÖL Gindly cs. 116. dob. 926 pali. Glósz, 1987. 290. p. TMÖL Gindly 116. dob. 948. pali. Galgóczy szerint 1843-ban összesen csupán 4 gőzcséplőgép működött Magyarországon, ebből egy Esterházy Pál tamási birtokán. 1855-ben a szerző becslése szerint kb. 400. Galgóczy Károly: Magyaroraszág a Szerbvajdaság és a Temesi Bánság Mezőgazdasági statistikája. Pest, 1855. 281. p. 90