Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

lamszervezetbe illeszkedő vármegyének sok korábbi jogköréről kellett lemondania. Elveszítette igazságszolgáltatási funkcióját, mivel önálló, az államigazgatástól is független bírósági szervezet jött létre. Állami szakigazgatási szervek működtek a pénzügy, adóügy, építészet, oktatásügy, majd a 1881-től a karhatalom (csendőrség) területén.

11 így a nemesi vármegye korábbi önállósága fenntartásának hívei kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy történelmünk során a nemzet akaratának sokszor egyedüli hordozója, a vármegye, ezentúl elsődlegesen közigazgatási szerv, sőt az „állami közigazgatás közvetítője" lesz. Viszont a vármegye önkormányzati jellege mellett megmaradt politikai joga az országos ügyekkel kapcsolatos foglalkozáshoz, de jóval szelídebb formában, mint korábban.

12 Természetesen mindezek ellenére a vármegye - főleg a későbbi korokhoz képest - így is jelentős önállósággal és jogkörrel bírt. Saját belügyeiben önállóan intézkedett, a vármegye egészére érvényes szabályrendeleteket alkotott, amelyeket saját közegeivel hajtott végre, amihez tisztviselőit maga választotta.

13 Az önállóság további biztosítéka volt, hogy a neoabszolutizmus után a megyék újra jogosultak voltak költségvetésükhöz önállóan adót kivetni.

14 Az előbb felsorolt jogkörök birtokosa a törvényhatósági bizottság volt. A törvényhatósági bizottság a törvényhatóság legfőbb szintű szerve, vagy ahogy a törvény meghatározta, annak „egyetemét" (egyetemességét: Cs E) képviselte.

15 Talán szemléletesebb Sarlós Béla meghatározása, aki országos párhuzamot vonva, a törvényhatósági bizottságot az országgyűléshez, az általa választott tisztikart (alispán, főjegyző, tiszti ügyész, stb.) pedig a kormányhoz hason11 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai Kiadó, Budapest 1976. 153-154. p. 12 A megye itt felsorolt három feladatát a törvény 1 §-a foglalja magában. A politikai jogot eképp fogalmazza meg: „... a törvényhatóságok egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megyitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik, s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjeszthetik. " 1870. évi Törvénytár, Ráth Mór, Pest 1872. 270. p. 13 1870. évi Törvénytár, 270. p. Csizmadia (1976; 123. p. 14 Stipta (1995) 156-159. p. 15 Csizmadia (1976) 275. p 9