Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5
mezőgazdasági értelmiségi 5 10 7 10 10 6 8 9 egyéb** 5 9 13 6 12 12 14 13 földbirtokos 22 22 16 11 5 6 7 5 földműves 106 82 60 61 74 66 91 100 iparos 9 11 8 4 9 9 6 6 kereskedő 9 7 9 8 9 7 10 13 egyéb*** 5 7 3 15 5 7 4 6 Az 1871-ben megválasztottak közül tizenhárom személy foglalkozását nem sikerült kiderítenem, ezért csak 207 adat szerepel a táblázatban. ** tanító, tanár, orvos, mérnök, stb. *** magánzó, háztulajdonos, községi bíró A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a korszakban végig két társadalmi rétegből, az értelmiségből és a földművesekből került ki a bizottsági tagok nagy része. E két réteg bizottságbeli jelenlétében párhuzamos, de ellentétes előjelű folyamat ment végbe. Az első választáson, 1871-ben még a bizottsági helyek többségét elnyerő földművesek száma 1883-ra saját korábbi, és az értelmiség akkori jelenlétének felére csökkent. Számbeli elsőségüket csak a korszak végére, a parasztság országos politikai „emancipációjának," a paraszt és gazdamozgalmak aktivizálódásának időszakára nyerik vissza. Az értelmiségen belül legnagyobb számban a községi jegyzők kerültek a bizottságba, akik az 1880-1901 között ugyancsak nagy számban bekerülő vármegyei tisztviselőkkel együtt már önmagában jelentős kormánypárti, legalábbis a központi hatalomhoz lojális tömböt képeztek. A megválasztott bizottsági tagok mintegy 5-8 %-át adta az egyházi értelmiség, amelynek számbeli alakulására az 1890-es években előtérbe kerülő egyházpolitikai vita nem volt különösebb hatással. A földbirtokos réteg választott tagok közötti csökkenő jelenlétének okát a bizottságba kerülés számukra egyszerűbb, adó utáni (virilizmus) érvényesítésében kereshetjük. (Erre utaló adatok tanulmányom utolsó fejezetében is előkerülnek.) Az iparosok és a kereskedők a korszakban végig csekély számban kerültek választással - elsősorban a nagyobb, így e rétegek által lakott településeken - a bizottságba. Ezek megegyeznek a választók összetételének tárgyalásakor szóba került kerületekkel: bátaszéki, bonyhádi, dombóvári, dunaföldvári, hőgyészi paksi, szekszárdi kerület. 41