Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)
Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289
tápláléka bőven akad az áradás után visszamaradó laposokban ebihal, béka, csiga, hal, kagyló formájában. Ősszel a nagy tavakban levő súlyom alacsony vízállás esetén sok és jó táplálékot ad. Ha van makktermés, a tölgymakk, amelyet a szarvas is előszeretettel fogyaszt, kedvenc csemegéje. A makkot jó szimatával a hó vagy az avar alatt is megtalálja és előtúrja. Nagy hó és hideg tél esetén a fiatal malacokból, süldőkből néha tetemes az elhullás, a mély hóban a hasuk felfázik, és elpusztulnak. Télen, ha nincs táplálék, a szedergyökéren éldegélnek, alaposan felszántva az erdő talaját. Eperérés idején minden nagyobb eperfához kitaposott váltó vezet. Az eper a vaddisznó kedvenc csemegéje. Az ártér világához és képéhez e vad szorosan hozzátartozik, vadászata is kedvenc szórakozás. Szóróra 39 könnyen szoktatható. A gazdag vízi- és madárvilág még színesebb képet mutat. Ezt a hatalmas összefüggő ártéri erdőt a fokok és lapok úgy behálózzák, mint egy élő szervezetet az erek. Ennek a területnek az itt élő és szaporodó állat- és madárfajokon kívül még az átvonuló fajokat is ide sorolom, akkor e táj sokszínűsége egyedülálló. A mai Európában kevés hely van, amely e táj sokszínűségével versenyezhet. Az egykori élővilág még sokszínűbb, változatosabb emlékét helynevek is őrzik, pl. Keselyűs. A változó körülmények folytán egyes fajok eltűntek, mások szaporodtak. A három nagy vadfajról már szóltam, de hasonlóan érdekes és fontos a kisebb testű és jelentőségű fajok ittléte. A prémesek közül állandó a területen a borz. Nem túl nagy számban, de jelen van. A róka, mint mindenütt, itt is hétköznapi jelenség. Kis számban él itt a rejtett életmódja miatt ritkán látható vadmacska. Ugyancsak az öreg erdőkben a nyuszt, bár nem nagy számban. Főleg az erdő külső szegélyén mindenütt megtalálható a mókus. Ezzel kapcsolatban van egy régi és találó mondás, ahol sok a mókus, ott kevés a nyest. A menyétféléket sem nélkülözi ez a terület. Mindkét fajuk megtalálható: a vörös menyét és a hermelin, „hölgymeny éf\ Etetésre 364