Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Hódi István: Az öreg tölgy mesél: Gemenc • 289

a bátai és alsónyéki határban a szántásokon, búzaföldeken szétterítette. Az árnak a pörbölyi vasúti híd is áldozatául esett. Pörbölytől lefelé szakadások, zuhogok nincsenek a töltés egyik oldalán sem. Ezeknek a régi szakadásoknak, zuhogóknak a helyét a természet idők folyamán begyógyította, erdővel, növényzettel takarta be. A tájékozatlan külső szemlélő nagy részüket ma már észre sem veszi, és nem is sejti, hogy azok milyen események koronatanúi. A pusztítás nyomai egy század alatt így eltűnnek, megszelídülnek. A század nagy vizei. A mért adatok a bajai vízmérce

24 adatai, a Duna 1479,4 folyamkilométerénél, a tetőzés dátumával és nagyságával: Zöldár:

25 1926. július 3. 676 cm + 199 cm= 875 cm

26 Jégvíz: 1940.március 21. 694 cm+199 cm= 893 cm Jégvíz: 1941. március 17 608 cm+199 cm= 807 cm Jégvíz: 1945. február 15-16. 958 cm

27 Jégvíz: 1956. március 13 1037 cm Zöldár: 1965. június 19. 976 cm A XX. században mért legkisebb vízállás Bajánál 1947. november 9-én 74 cm volt. Gemenc egész területét a 830 cm-es víz teljesen elborítja. Ez alól csak egy-két kisebb, jelentéktelen területű magas görönd a kivétel: Feketeerdőn Akós görönd, Szomfován Ráccsárda görönd, Buvaton Sült görönd. Ettől délre, ismereteim szerint, a vadak számára emelt dombokon kívül, az erdőben száraz terület ilyen vízmagasság esetén nem marad. Gemenc régi fahídjai és fokai A régi fokok, lapok behálózták a Gemenc egész területét. Hogy az állandó vízjárás, vízmozgás ellenére is járható legyen, A bajai mérce 0 pontja 81,72 méterre van az Adria szintje felett Tavaszi, nyári dunai áradás A mai mérce szerint állapot: az 1945 előtti szintkülönbségi adatokhoz 199 cm-t hozzákell adni. cm A Bajai Vízügyi Szakaszmérnökség 1945. évi hivatalosan megjelentetett vízállásjelentésében nem szerepel a jelzett bajai adat. 341