Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

delmes úton jár, esik, bukik, de vigyázhatnak óhajtják magokat az utánna törekedök." A tudatlanságból eredő buktatók elkerülésére, a takarmányozásról, a csikók neveléséről közreadott praktikus tudnivalók iránt mégsem volt érdeklődő, mint ahogy Mátyus János Lotudomány című írására sem.

49 A lótartók közül legfeljebb a nemes úr forgatta a szakkönyveket, a falusi gazda még idegenkedett az effajta tudományosságtól. Az ismeretterjesztésnek még nem alakultak ki a formái a tárgyalt korszakban. A lovak tartásakor a gazdák a várható bevételre gondoltak, ami a szaporulat eladásából jött be. A tolnaiak a székesfehérvári és pécsi vásárokon árulták lovaikat. Az állam érdeke viszont úgy kívánta, hogy a legjobb lovak a katonaság részére kerüljenek felvásárlásra. Az országban tartózkodó ezredek szabadon csak magyar tenyésztésű lovakat vehettek.

50 Ez a rendelkezés megint csak a kedvezések sorát növelte. A jó lovakra a használhatóság tekintetében ugyancsak többféle igény ígérkezett, ami szintén ösztönzőleg hatott a tenyésztésre. A pénzszerzés lehetősége önmagában kevés volt a tenyésztői kedv fokozására. A dolog erkölcsi vonatkozásai sem elhanyagolhatóak. A tenyésztők megmérettetésére és örömére szervezték meg a lóversenyt, az állatbemutatót, a lóiskolát, az állattenyésztő és majdan a gazdasági egyesületet. A lótenyésztés előmozdítása az ország ügyévé nőtte ki magát, tehát a vármegye és a lótenyésztésre ügyelő választmánya nem elszigetelten végezte a munkáját, hanem kapcsolódott az országos kezdeményezésekhez, többek között a 1827-ban kezdődő lófuttatáshoz, amiről közigazgatási úton értesült a vármegye. Az évente megrendezett „futtatáson" a különböző kategóriában induló lovakat jutalmazták, és alkalom kínálkozott a sok közül a legjobbak megismerésére. Külön pályadíjat tűztek ki a leggyorsabb, a legerősebb, a katona, a legtöbb munkát bíró ló, a „leghelyesebb csikó", a tüzes paripa, a legjobb kereskedő címekre. A nemesített lovak igazi próbatételévé vált a versenyeztetés.

51 Hogy működjön egy elképzelés, ahhoz akaratra és pénzre volt szükség. Akaratban nem volt hiány, ennek jegyében készült a pesti lófüttatásra ügyelő biztosság TMÖL. KI 4:99/1830., 206/1846., KJKV 259/1846. Fényes 302. p., KI 58/1846., 252/1848., KJKV 62/1846. Széchenyi 32-40. p. 246