Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

felvirágoztatására a melegvérű, a keletről, a melegebb „Climából" származó lovak tenyésztését javasolta. Aminek voltak sikeres előzményei Tolnában elsősorban az uradalmakban, ahol az uraság szabta meg a haladást a következő évtizedekben is. Bár a kiküldöttségtől való terv nem ismert, de a fennmaradt dokumentumok áttekintése alapján az egész megyére kiterjedően ez a tenyésztői hagyomány ment tovább. A kor kérdése azonban mindenekelőtt a köztenyésztés megváltoztatása a népi tenyésztésű lovak nemesítésével. Külsejében is erőt sugárzó, nagy teherbírású ló felelt meg a mezőgazdasági munkákra. Kettős, de még távolinak tűnő cél a tenyésztésnek „gazdaságbéli tárgy "-ként, a lónak pedig munkaeszközként való tekintése lehetett a Széchenyi-féle „haszonelmélet" népszerűsítésével. Miszerint „én tehát a lódolgát egész kiterjedésében éppen úgy , mint a birkák nemesítését az iparkodó gazdasághoz kapcsolom. Ha tehát a lótenyésztésbül hasznot lehet várni, akkor a lovak tenyésztésének sikere lészen. En tehát a nyereséget teszem ki ingerül és jutalmul a lótenyésztők iparkodásának."

40 A lóneveléí nem azonnal megtérülő gazdasági ág volt, éppen ezért a dolog hasznosságát kellett elsőként elfogadtatniuk akár saját példamutatásukkal. Idős Bezerédj István a véleményét szűkebb-tágabb körben hangoztatta, hogy „nem a juhokat kevesíteni, hanem a ménest kell cassalni. Ha most nem bizonyosan nem sokára ti is megfogtok győzettetni ezen állításomnak igazságárul. "

41 A jövőt előrelátni szinte lehetetlen volt, de a nyereség, a „közjó" oldaláról meg lehetett közelíteni a gyakorló és leendő lótenyésztőket. Ezért a már bejáratott útvonal folytatását, a ménlovak vásárlását és kölcsönzését szorgalmazták elsősorban a mezőhegyesi katonai ménesből.

42 Az uralkodó rendelte el a katonai mének évenkénti „kotyavetyéjét", ily módon felkínálva a gazdáknak egy kedvező lehetőséget. A falvak visszaigazolásai alapján a kiküldöttség egy-egy tagja személyesen utazott az elárverezés színhelyére, és a szemrevételezést követően a beszerzést lebonyolította.

43 Leggyakrabban szóban jelentették a legfrissebb fej leméSzéchenyi 27.-30. p. TMÖL. XIII./8. Bezerédj család iratai (Továbbiakban: B. i...), id. Bezerédj István levele fiához, Bezerédj Istvánhoz 1831. február 23. TMÖL. KJKV 166/1832. TMÖL. KJKV 1218/1833. 244