Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

első mutatói, az ökör lassacskán már a múlté. Ez igaz is, meg nem is, vagyis a körültekintő válasz joggal elvárható, és profán magyarázattal semmiképpen sem intézhető el a szituáció. A vármegye négy járását külön-külön nézzük, úgy némiképp érzékelhető az elmozdulás iránya. A Dunaföld vári járás területén a róna és a puszta jó legelővel váltakozva követte egymást. Átszelte az országos szárazföldi kereskedő út, valamint a keleti határát a Duna, mint a vízi közlekedés és kereskedés útja zárta. Az adottságokat kiaknázva a magyar lakosság jelentős hányada a földművelés mellett az állattartásból élt, állatokkal, főként lovakkal kereskedtek, fuvaroztak, és hajót vontattak. A megélhetésnek ez a sokfélesége indokolta a 3334 igavonó ökörhöz viszonyítva a közel háromszor annyi, 8898 ló létét.

25 A Dombóvári járás vegyes, többségében magyar lakta, falvai következtek 5844 lóval. Szántóföldekben, legelőkben szintén gazdag területet az Esterházyak birtokolták. Általuk a lótenyésztés már nem járt gyermekcipőben az uradalomhoz tartozó településeken, és ott az Urasághoz hasonlóan a ló a kereskedés tárgya volt. Majd minden jobbágyi gazdaságban az összeírást végzők találtak igavonót, összesen 3102 darabot. A hagyományos művelési technika hódított kivéve Lápafő, Tótkér községeket, ahol csak lovakat írtak össze.

26 A vármegye másik két lényegesen kisebb népességű németek által lakott járásában az adatok megerősítették a már ismert információkat. A Völgység falvai hegyek közötti völgyekben fekszenek. A hegyek-völgyek szabdalta táj miatt a települések egymástól, és a világtól elzártak. Kevesebb a szántó, a legelő, mint bárhol a megyében. Az itt élő németség ésszerűen szervezte meg a gazdaságát. Dohányt, takarmánynövényeket termesztettek. Tehát olyan növényi kultúrákat rendszeresítettek, amelyekből a gabonánál magasabb jövedelmet nyertek. Az állattartásuk is a praktikus észjárásukra vallott. A gazdaságuk berendezkedését az állatok megoszlása is mutatja, ugyanis 4777 lovat, 1233 igás ökröt, 2575 fejőstehenet számoltak össze a községekben. A Völgység 31 lakóMoldoványi József: Tolna Vármegyének geográphiai, statisztikai és topográphiai esmértetése Tudományos Gyűjtemény X füzet, 1824. 40-83. p., Egyed Antal: Tolna Vármegyének Topográphiai leírása Tudományos Gyűjtemény VI. füzet, 1828. 39-59. p., (Továbbiakban: Egyed 1828.) Ö 128. 239