Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

gekhez kapcsolódó értékek elvesztését és a másfajta értékrend születését kellett megélnie. A polgári értékek értelmezésében mint annyi más vállalkozásban - Széchenyi István úttörőnek számított. Széchenyi a polgári erény alatt a hazai föld iránti szeretetet, ragaszkodást és a király iránti hűséget értette. Polgári értékként az ehhez fűződő kötelességek teljesítését tekintette. Ebben a megfogalmazásban jelen volt a rendi előjogok tisztelete és a konzervativizmusa. A polgári erkölcs fogalmát újabb és újabb vonásokkal egészítette ki, és tágította a meghatározás körét. A polgárosodás megjelölésére az általa használt „civilizáció", „polgáriság", „civizmus" kifejezések jelentésváltozatai is gondolkodásmódjának bővülését tükrözték. Vagyis a magyar polgárosodás életminőséget, magasabb szintű kultúrát, művelési és művelődési módokat, eszményeket, az emberi viszonylatok kifinomultabb formáit foglalta magába. Ezek az ideák olyan tettekben fejeződtek ki, mint a vasútépítés, a csatornázás, a vízszabályozás, a szakszerű mezőgazdaság, az iparosodás és a „közértelmesség" gyarapítása párosulva „iparkodással", szorgalommal. A vitézséggel, a harci léttel járó „magyar virtus" a végvári élettel, majd az 1809. évi győri megfutamodással végleg eltűnt erkölcsi magatartás, erkölcsi norma. Ami ebből megmaradt az az országhoz kötődő hűség, kiegészült a „közjó" előmozdításának elemével. Wesselényitől és Kazinczytól származott az ország önállósága és az egyéni érdek összehangolásának eszméje. Álláspontjuk, azaz minden polgár közös érdeke a „szabadság és tulajdon" jelszavában összpontosult. Széchenyi túllépett a romantikus szólamon. Úgy gondolta, hogy a haszon reményénél jobban semmi sem buzdít a cselekvésre. A modern gazdaság célja a nyereségszerzés. A „nemzeti gazdaság talpköve" pedig csak a tervszerűség, szakszerűség lehet. A mezőgazdaságban is a nyereség érdekeltséget jelölte meg továbblépésként. Széchenyi István földbirtokosként és a tettek embereként egyéni, ésszerű és eredeti gazdaságvezetési elképzeléseivel és kidolgozott tervekkel állt elő, és robbant be a közéletbe. Az Akadémia alapításával, a kaszinók felállításával, a Lánchíd építésével, 3 Hanák Péter: A polgárosodás fogalmai Széchenyinél, Széchenyi és a magyar polgárosodás Somogy Megye Múltjából 23. kötet, Szerk.: Szili Ferenc, Kaposvár, 1992., 279-286. p. 231