Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: "Iparkodó gazdaság" A lótenyésztés és a lónemesítés ügye • 229

előre, ami gyakorlatban a földterületek erőszakos kiterjesztésében, a jobbágyok földtől való megfosztásában, a robotterhek emelésében mutatkozott meg. Másrészt az elméleti és a gyakorlati korszerűsítések megvalósítására intézeteket hoztak létre. Segítségükkel honosodtak meg az újdonságok a növénytermesztésben, az állattartás technológiájában, a mezőgazdasági eszközökben, az üzemszervezés, a szakemberképzés és alkalmazás területén. Mindezt egy nagy lépés előzte meg az udvar részéről. Mária Terézia úrbéri rendeletével szabályozta a teljesítendő robotszámot, így lehetővé vált a jobbágyok és a különféle státusúak bizonyos csoportjai számára, hogy a saját gazdaságukkal és megélhetésükkel is törődhessenek. Nem elhanyagolható tényező, hogy állandó felvevő piac teremtődött a Lajtán túli országok lendületesen fejlődő manufakturális ipara által, amely a megtermelt és a felhalmozott árufelesleget elnyelte. Az újszerű gazdálkodásra az áttérés fokozatosan történt. A termelés funkciója a kereslet nagysága miatt módosult. A befolyt jövedelem többsége egyelőre a fényűző vagy a jobb életvitel fedezésére használódott fel. Előrelátó, gazdaságfejlesztő szándék ritkaság számba ment. A jobbágy dézsmagabonájának a piacra vitelétől a majorságok kialakításán keresztül a piac orientáltságú termelésig, valamint az ebből szerzett pénz a gazdaságba történő visszafordításáig hosszú út vezetett. A jövedelmezőség elérése nem volt csupán úri kiváltság. A jobb módba emelkedés a jobbágyok, a más társadalmi kategóriába soroltak számára is megadatott a minőségi növénytermesztés és állattartás révén. Mindenekelőtt ott, ahol a földesúri kötelmek kevésbé szorítóak, vagy oldhatók némi könnyítésekkel. Az 1820-as évektől a piacok elnyerése és megtartása, az újítások már nem elszórt jelenségek az országban, hanem az arra való törekvés nemzeti színezettel mozgalommá teljesedett ki.

2 A piachoz igazodás a modern értelemben vett polgári gondolkodásnak fogható fel. A polgárosodás, mint program apró lépésekben körvonalazódott. A korszakban a „haladás" fogalma új tartalommal, valamint új gazdasági gondolatokkal töltődött meg, és azt polgári erénnyé emelte. A kor emberének a régi, a dicsősé2 Magyarország története 1790-1848 I. kötet Főszerk.: Mérei Gyula Akadémiai Kiadó Bp., 1980., 324-327. p. (Továbbiakban: Magyar...) 230