Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917 • 5

lenül.

51 De mivel a választójogi törvény szerint ez a jog csak azokat érintette, akik már 1848-at megelőzően is szavaztak, korban előrehaladva egyre jobban érvényesült a vagyoni-adócenzus hatása: a régi jogon választók kihaltak, az őket követő generációk tagjainak pedig csak részben volt meg a kívánt birtoknagyság, jövedelem. (Erről árulkodik Dunaszentgyörgy következő két adatsora: 1872: régi jogon: 292, birtok alapján: 14, jövedelem: 8, értelmiségi: 4, összesen: 318; 1913: régi jogon: 58, birtok: 104, jövedelem: 15, értelmiség: 9, összesen: 186)

52 Azonban a választók számában nem csak ilyen tág intervallumban, hanem jóval rövidebb időmetszetben is komoly eltérések lehettek. Hiszen az adócenzusnak köszönhetően a választók számában évenként is jelentős kiugrások - pozitív és negatív irányú egyaránt - történtek, ami kiváltképp 1899-ig voltjellemző. Ekkor az 1899/XV. te. törölte az 1874. törvény azon kitételét, mely az adóhátralékokkal rendelkezők választójogát megvonta.

53 Mint ahogy, már a választójogi ismertetőnél szó volt róla, az 1848-i törvény alapján rendezett 187l-es és 1874-es törvényhatósági választásokat követően az 1874-ben alkotott választójog országos viszonylatban jelentős mértékben szűkítette a választójoggal rendelkezők körét. Az adóhátralékkal rendelkezők kizárása nemcsak a vagyonosok súlyát növelte a választók közt, hanem vélhetően egy elégedetlen réteget akadályozott meg politikai akaratának érvényesítésében. Ha fontolóra vesszük, hogy minderre az 1873-as gazdasági válsággal egy időben került sor, nem lehet kérdéses előttünk e törvény hatása. 1877-ben, az új választójogi törvény alapján tartott első választáson Tolna megye választóinak száma 1871. évihez képest 9 %-os eséssel, 13815-ről 12553-ra csökkent. Természetesen ez 1 Glósz József kimutatása szerint a legutolsó nemesi összeírás (1847) tanúsága szerint a megye területén a legtöbb nemes - szám szerint 388 Dunaszentgyörgyön lakott. A megye három mezővárosa - Dunaföldvár, Paks, Szekszárd - mellett jelentős számú nemessége volt még Némedinek és Nagyszokolynak (112-112 fő). Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai In: Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XVI., Szerk.: Vadas Ferenc, Szekszárd 1991. 9, 17. p. TMÖL KV 1872. illetve 1913. évi választói névjegyzékek 53 141§, 1899. évi Törvénytár, Kiadja Ráth Mór, Budapest, 1899. 144-145. p. 22