Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

László Péter: A Bonyhád-környéki Székely Telepes Községek Szabadművelődési Hivatala • 201

1946 őszétől 1948 szeptemberéig terjedő időszakot a szabadművelődés virágkorának nevezhetnénk. Kialakultak az intézmények és tevékenységi formák. A két munkáspárt egyesülése után a munkáshatalom hozzákezdett a második világháborút követően kialakult politikai, gazdasági és intézményi rendszer átalakításához. Az akció a szabadművelődés intézményeit is érintette. A szabadművelődés keretében végzett iskolán kívüli oktatás-képzés Népfőiskolák-szabadiskolák A bonyhádi körzet legjelentősebb szabadművelődési vállalkozása 1945/1946 telén a Bátaszéken kísérleti jelleggel indított népfőiskola volt. Az 1945 októberében megjelenő Szabadnevelési Híradó első körlevelében olvashatjuk, hogy VKM szabad utat engedett a népfőiskolai mozgalomnak. Sárospatakon szervezték azt a tanfolyamot, amely az iskolán kívüli szabadművelődési, ezen belül a népfőiskolák módszertani kérdéseit tisztázta. Már ekkor elkészült az iskolán kívüli szabadoktatást szabályozó rendelet, de ezt csak 1946 elején, a kísérleti év lezárása után hozták nyilvánosságra.

20 Ezzel a döntéssel a magyar népfőiskola intézménye - az 1930-as évek próbálkozásai után - tömegméretű mozgalommá vált. Reneszánszát annak a történelmi fordulatnak köszönheti, amely a nagybirtokok felosztását, a kis- és középparaszti rétegek politikai és gazdasági súlyának növekedését eredményezte. A kezdeményezést a Magyar Parasztszövetség védnöksége alatt indították útjára. Felhívásuk szerint „a hazai és nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodó paraszti önképző tanfolyamok a tehetséges, tanulni vágyó falusi fiataloknak kívánnak szervezett keretek között, ismereteket nyújtani" A Parasztszövetség jelentette meg a "Hasznos Füzetek" című kiadványsorozatot, amelyben a parasztságot foglalkoztató legfontosabb közéleti Az 5000/1945 VKM sz. rendeletet a Köznevelés 1946. 19. száma közölte. Szabadnevelési Híradó 1945. október 25. 209