Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

Időnként azonban kényszerítés és fenyegetés is előfordult, de kétségtelen, hogy nem ez volt a jellemző.

73 A megszállás után is folytatódott az agitáció. Erről is írt levelében a Baranya megye alispán, aki az útlevél kötelezettség bevezetése kapcsán tett jelentést a belügyminiszternek. Szóvá tette, hogy a szerbek részéről hivatalosan itt maradt Ilics alezredesről olyan híreket kapott, hogy kivándorlásra buzdítja a szerb többségű falvak lakosait. Más helyen arról is említést tettek a megye vezetői, hogy a pécsi szerb konzul is kifejtett hasonló tevékenységet. Mindezek következtében az optálásra kijelölt időintervallumban sokan választották a SHS államot. A délszláv állam által ösztönzött eljárás azonban, a békeszerződés 65. cikkelyére ellentétes volt. Az említett cikkely ugyanis leszögezte, hogy az optálás vonatkozásában senkit sem szabad befolyásolni véleménye kialakításában. Ugyancsak e cikkely szelleméből következett, hogy az optálási nyilatkozatot állami, közigazgatási szerveknél lehetett csak megtenni. A szerb közösségeknél azonban a szervezésben élen jártak az egyes görögkeleti lelkészek is, akik összeírták az optálni szándékozókat, ami véleményem szerint illegitim történt. így volt ez a Tolna megyei Medinán is. Nyanyaics Mladennal és Stolics Szávóval 1930 októberében azért kellett jegyzőkönyvet felvenni, mert nem akarták elismerni optálási nyilatkozatukat. Ennek ellenére szerepeltek azon a listán, amelyet az alispán megbízásából készítettek 1926-ban, a jugoszláv állam javára optáltakról. Ebből az derült ki, hogy a két személy a jugoszláv követség útján jelentette be az opciót a délszláv állampolgárságra. Ezzel szemben nevezettek csak annyit ismertek el, hogy ők is feliratkoztak arra a gyűjtőívre, amelyen lelkészük, 1921-ben összeírta az optálni szándékozókat.

75 A nem magyar állampolgárság választásával azonban az aláírók elvesztették magyar állampolgárságukat, illetve az azzal járó jogokat és ezután már csak, mint külföldi jogállásúak tartózkodhattak az országban. Ezt sokan tudatosan vállalták. Azonban nagy BML FBI 288/1922. BML FBI 48/1923. TMÖL AI 121/1930. Gyűjtőszám, mely alatt szerb optáns ügyek találhatók. Az 1926. december 10-i lista készítésére vonatkozó alispáni rendelet száma 19786/1926. 184