Tolna Megyei Levéltári Füzetek 10. Tanulmányok (Szekszárd, 2002)

Aradi Gábor: Az optálás kérdése Tolna megyében • 155

4. táblázat. A délszláv lakosság számaránya Tolna megye néhány településén 1910 és 1930 között

63 Szerb Horvát vagy egyéb délszláv Összlakosság Szerb Horvát vagy egyéb délszláv összlakosság Szerb Horvát vagy egyéb délszláv Összlakosság Község 1910 1920 1930 Alsónána 150 1522 115 1460 7 1442 Bátaszék

64 226 14 8039 151 7 7498 16 3+1 7336 Decs

65 14 3699 19 2 4323 4 1+4 4809 Dombóvár Újdombóvár 26 2 6785 4826 2 1. 16 10 8614 5173 1 13 1 8984 6166 Grábóc 44 681 43 623 3 641 Kisszékely 10 1519 1436 1460 Medina

66 275 1665 247 1606 137 1657 Mórágy

67 30 2192 1 2087 1 1 2029 Mőcsény 63 15 711 443 474 Nagymányok 17 1407 5 1476 1 1958 Paks 16 12561 1 3 12036 11833 Palatinca

68 10 114 111 Szálka

69 142 1095 131 1088 11 1+1 1375 Tolna 94 144 8851 2 4 8239 17 1 8017 Az előbb említett településeken kívül más községek is szerepelnek ebben a kimutatásban. Itt mindazon községeket figyelembe vettem, amelyekben a délszláv lakosság létszáma meghaladta a 10 főt. Külön tüntettem fel a délszláv népességen belül a szerb, valamint a horvát, bunyevác, sokác népcsoportokat. (Ezeket a korabeli népszámlások is megkülönböztették.). Közöttük közismerten vallásfelekezeti különbség is vízválasztóvonal volt. Hiszen a szerbek görög keleti, míg a további három csoport a római katolikus felekezethez tartozott.

70 MSK, 42. kötet 46-51. p., 69. kötet. 38-43. p., 83. kötet. 110-115. p. 1930-as népszámlálási adatokban a horvát és szerb anyanyelvűek mellett külön csoportba került a sokác, bunyevác. 1930-as horvát adatra lásd a 67. sz. jegyzetet Medina az 1910-es, és az 1920-as népszmlálásnál még a Simontornyai járásba, az 1930-asnál pedig már Központi Járásba volt beosztva. 1930-as horvát adatra lásd a 67. sz. jegyzetet Palatinca 1934-ben egyesült Mőcsénnyel. 1930-as horvát adatra lásd a 67. sz. jegyzetet Az újabb kutatások szerint a sokácok és a bunyevácok a horvátok egyik 182